Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 24. hétfő (216. szám) - Dr. Staudt Gábor (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Ki rendelte meg az új ügyvédi törvény meglepő módosításait?” címmel - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK: - DR. VÍZKELETY MARIANN igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1882 Képviselő úr, kérem! (Tukacs István: Értettem, elnök úr.) Tisztelt Országgyűlés! A kérdés a következőképpen hangzik: „Ki rendelte meg az új ügyvédi törvény meglepő módosításait?” Staudt Gábor képviselő urat illeti a szó. DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Asszony! Nemrégen a sajtó hosszasan taglalta, hogy kinek állhat érdekében az új ügyvédi törvény előirányzott változtatása, amely az eddigi összeférhetetlenségi szabályokon enyh ítene. A tervezet alapján a jövőben az ügyvédek cégvezetői feladatokat is elláthatnának, amely alól egy részvénytársaság vezetése sem jelentene kivételt. A sajtóban találgatások jelentek meg, hogy egy ügyvédnek biztosan kapóra jönne a változtatás, mégpedig a Rogán Antal bizalmasaként emlegetett Kertész Balázsnak, akinek nemrégen le kellett mondania ügyvezetői posztjáról, amikor nyilvánosságra került összeférhetetlen pozíciója. Persze, a dolog lehet véletlen, mint annyi minden más hazánkban, de egy biztos: l ennie kell valakinek, aki ezt a változtatást kiötlötte és beleíratta a javaslatba. A Magyar Nemzet cikkére meglepő gyorsasággal reagált a Miniszterelnöki Kabinetiroda, kifejtették, hogy nem értenek egyet a módosítással. Azért megnyugtatóbb lett volna, ha m aga Rogán Antal írja alá a közleményt, hiszen a sajtóban is az ő neve és baráti köre szólíttatott meg. Így a kabinetiroda válasza nem kielégítő ebben az ügyben. A közleményben azt is hozzátették, hogy javasolni fogják a kormánynak az eredeti szabályozás fe nntartását. A sajtó Réti Lászlót, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét is megkérdezte, aki egyértelműen kifejtette, hogy az egyeztetések során az ügyvédi kar nem kérte ezeket a változtatásokat. Fentiek okán kérem államtitkár asszonyt, hogy adjon egyértelmű v álaszt: ki rendelte meg az ügyvédi törvény összeférhetetlenségi szabályainak könnyítését, vagyis hogyan került be a tervezetbe ez a nem mindennapi változtatási javaslat? Érdekelne a személyes véleménye is, hogy a kialakult helyzetben fenntartjáke továbbra is a módosításnak ezt a szükségességét. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Kérdésre Vízkelety Mariann államtitkár asszony válaszol. Államtitkár asszony, öné a szó. DR. VÍZKELETY MARIAN N igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ügyvédi tevékenységről szóló tervezet előkészítése 2016 tavasza óta folyik a minisztériumban erre a célra felállított kodifikációs munkacso porton belül. A kodifikáció során a lehető legszélesebb körű társadalmi egyeztetést folytattuk le. ’16 októberében a kormány honlapján közzétettük az új tervezet téziseit, majd a beérkezett véleményeket részletesen megvizsgáltuk. Több ízben egyeztettünk az ügyvédi kamarák képviselőivel és különböző jogtanácsosi csoportokkal is. A tervezet megszövegezésére az ügyvédi kamarák által delegált képviselőkkel szoros együttműködésben került sor. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás célja az, hogy biztosít sák a független, befolyásmentes eljárást az ügyvédi tevékenység ellátása során. Az összeférhetetlenségi szabályok tehát nem öncélúan korlátoznak, hanem akkor és annyiban, amennyiben ez az ügyvédi tevékenység megőrzéséhez, annak függetlenségéhez szükséges. Az összeférhetetlenség szabályozása a tervezetben többszintű, egyes tevékenységek eleve tiltottak, ilyen például a munkaviszony és a közszolgálati jogviszony is, és a munkavégzési tilalom alól is van már a hatályos törvényben is számos kivétel, főképpen az ért, mert az ügyvédek jogi szakértelmére jelentős igény van olyan munkák vonatkozásában is, amelyek nem minősülnek szűken vett ügyvédi tevékenységnek. A tervezet e kivételek körét nem egyszerűen módosítja, hanem egy teljesen új megközelítést alkalmaz, a jo gtanácsosok tervezett integrációjára is figyelemmel. Megjegyzem, hogy a társadalmi egyeztetés eredményeként a tervezetnek a kivételek körére vonatkozó rendelkezései pontosításra kerültek.
