Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1839 akkor ez a 200 forint a számára nem akkora dolog, mint a jómódú embereknek a több ezer, aki a medencéjét tölti fel azzal a vízzel, amivel a másik ember éppen csak ivóvíznek is csak az utolsó cseppjeit használja el, hogy ne kelljen sokat fizetnie. Éppen ezért azt gondolom, hogy ezt a javaslatot így nem lehet támogatni. Át kéne gondolni ezt az egész szektort, és újra ké ne gondolni az egész törvényjavaslatot. Köszönöm. (Dr. Józsa István tapsol.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Hegedűs Lorántné képviselő asszony, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, jegyző asszony! HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Legelsősorban azt a kérdést szeretném feltenni államtitkár úrnak, hogy biztosan minden harmonizálva vane a kormán y jogalkotási tervében, hiszen pontosan ezen törvény kapcsán is, a víziközműszolgáltatásokról szóló törvény kapcsán is, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó vízgazdálkodási törvény kapcsán a Belügyminisztériumnál már jogszabálymódosítás van kidolgozás al att, sőt a tekintetben már volt egy ötpárti egyeztetés is, egy nagyobb törvénycsomag részeként. Ez is előttünk volt, erről is tárgyaltunk, és egyeztettünk a Belügyminisztériumban, úgyhogy nem igazán értem, hogy most ugyanazon törvény egy másik szeletét vag y részben fedésben lévő részét önök újra itt a Ház elé hozzák teljesen másik szempontból, azt átvizsgálva és pontosítva és javítva, illetve átírva. Nem gondolom, hogy ez az egységes jogalkotásnak egy mintapéldánya lehetne, ez az eset, ami most előttünk van . Egyebekben valóban nagyon nagy részt technikai jellegű pontosításokról van szó. De sajnos azt kell hogy mondjam, egyetértve az előttem szólóval, hogy nem csak ilyen jellegű pontosítások vannak benne. Van benne három olyan pont, amit most részletesebben s zeretnék most ide a Ház elé hozni, és az államtitkár úrtól szeretnék választ kapni rá. Az egyik pont az 1. §hoz kapcsolódik, amiben azt írják, ugye, hogy a pályázatok, ezek jellemzően európai uniós pályázatok, a KEOPból megvalósuló pályázatok, kötelező f enntartási ideje sokkal rövidebb, mint az elvárható hasznos élettartam, adott esetben különböző infrastruktúrahálózatok esetén, és hogy célszerű lenne ezt egy kicsit életszerűbbé tenni; tehát az elvárható hasznos élettartamhoz, a valós, elvárható élettart amhoz a jogszabályokat hozzáigazítani. A helyzet a következő: rendkívül sok ilyen víziközműlétesítmény valósult meg az elmúlt időszakban, tehát a KEOPkézikönyv 2007 szeptemberében jelent meg, és onnantól kezdve, 20082009től kezdve gyakorlatilag a telj es Magyarország területén számtalan település volt bevonva, jellemzően csatornahálózatfejlesztésbe, rekonstrukcióba, bővítésbe, illetve vízszolgáltatás esetén is. Majd egyik mintapéldányáról nemsokára fogok beszélni. Ezek mindegyike, mindegyik pályá zat úgy valósult meg, hogy már a pályázat benyújtásakor a részletes megvalósíthatósági tanulmánytervben az úgynevezett CBArészben, tehát a costbenefit analysisben, magyarul, a költséghaszon elemzésben be kellett mutatni részben az Európai Unió számára, tehát ugye, azon irányító hatóság számára, most nem a magyart értem, hanem a brüsszeli irányító hatóság számára, hogy az a beruházás, amit megvalósít adott esetben egy önkormányzat európai uniós forrásból, hogyan fenntartható 35 éven keresztül. Mert ugye, ilyen esetekben 35 évet kellett vállalni mint kötelező fenntartási időszak. De mivel az Európai Unió kötelezővé teszi számunkra teljesen joggal és érhető módon értékcsökkenési leírás képzését, ezért ebben a költséghaszon elemzésben már akkor és ott ki kel lett mutatni, hogy az egyes településeken, mondjuk, a csatornadíj hogyan fog kinézni. Tehát mennyi lesz az alapdíj, és mennyi lesz a köbméterenkénti díj azért, hogy az értékcsökkenési leírást abban is már érvényesíteni lehessen. Tehát magyarul, az egyes ha sználók úgy fizetik ki ezeket a díjakat, hogy egyben fizetgetik kis részletekben azt a költséget is, amibe fog kerülni ennek az egész vízi közműnek a fenntartása. Tehát
