Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1833 mi támogathatónak tartunk, az elsősorban a hulladékok és a maradék anyagok ilyen célú felhasználása, nem pedig a direkt, elsőgenerációs bioüzemanyagok termelése. Az meg egy másik kérdés, hogy a k özlekedést hogyan lehet az üvegházhatásúgázkibocsátást megelőzve sokkal hatékonyabbá, tisztábbá, fenntarthatóbbá tenni. Erre természetesen nemcsak a bioüzemanyagok alkalmasak, hanem a közlekedés villamosítása, elektromos alapúvá tétele is, ami különösen a városi közlekedésnél a levegőminőségben is szerepet játszik, de az üvegházhatásúgázkibocsátás csökkentésében is akkor, ha az a villamos energia, amit közlekedési célra felhasználunk, megújuló alapokon van megtermelve, és nem, mondjuk, fosszilis erőműv ekben. Természetesen a megújuló mellé most ilyen szempontból az atomenergiát is ide lehet sorolni, hiszen az atomenergiával termelt villamos áram előállítása sem jár jelentős mennyiségű üvegházhatásúgázkibocsátással. Tehát inkább ebbe az irányba kell ene menni, és tudom, hogy vannak elképzelései a kormánynak, hogy hogyan lehet a villamos közlekedést elősegíteni, terjeszteni. Ahol pedig a bioüzemanyagoknak jelentősége lehetne: a mezőgazdaságon belül, valóban, mármint a gépjárművek, munkagépek, egyebek m eghajtására, főleg olyan gazdasági körfolyamatokban, ahol a helyben megtermelt, elsősorban élelmiszercélú vagy más mezőgazdasági célú termények hulladékait és gazdasági értelemben, a mezőgazdaságban helyben keletkező más maradékanyagokat, hulladékokat hasz nálnak fel bioüzemanyagok gyártására, amely bioüzemanyagokat szintén helyben használnak fel akár ipari vagy közlekedési célra. Tehát mindenképpen egy zárt körfolyamat részeként megvalósuló, nem pedig nagyipari, nagyüzemi elsőgenerációs bioüzemanyagok terme léséről szól az az elképzelés, amit a Jobbik támogatni tudna. Nyilvánvaló, hogy az Európai Unióban nemcsak a fenntarthatósági szempontok dominálnak, hanem az üzleti, gazdasági szempontok is a bioüzemanyagok szabályozásánál is, ezért bármennyire is a jóindu lat vezérel bennünket, és a fenntarthatóságot mint célt bármennyire is támogathatónak tartjuk, mindig kétkedve tekintünk az ilyen szabályozásokra, amelyeket az Európai Unió e tekintetben meghoz, még ha tudjuk is, hogy ezeket az irányelveket Magyarországnak át kell vennie, saját joganyagába átültetni és harmonizálni. Ennek ellenére vannak kétségeink azzal kapcsolatban, hogy ez valóban hosszú távon a fenntarthatóságot úgy en bloc szolgáljae, és ha életciklusszerűen tekintünk ezekre a bioüzemanyagokra vagy e zekre a földterületekre, ahol ezeket előállítják, akkor én azt mondanám, hogy inkább másfelé kellene a megoldást keresni. Természetesen ez is egy a megoldások közül, de nem a legjobb, így ennek fényében fogunk ennek a javaslatnak a támogatásáról a későbbi ekben dönteni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Jelzésre:) Igen, az MSZP képviselőcsoportjából Józsa István képviselő úr kért szót. Parancsoljon! DR. JÓZSA ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlévők tisztelt figyelmébe ajánlom, hogy egy nemes cél korcs megvalósítása áll itt e lőttünk, mert ennél nemesebb célt, hogy védjük a környezetünket, védjük a klímát, a megújuló energia közlekedési célú felhasználását elősegítsük, azt hiszem, keveset lehet megfogalmazni. Viszont ez a korcs megvalósítás, ami itt előttünk fekszik, azt kell h ogy mondjam, szégyen. Tehát amikor minden befektetésnek, nagyobb befektetésnek, minden változtatásnak az a lényege, hogy egy kiszámítható, tervezhető szabályozási pálya álljon rendelkezésre, hogy a befektetők tudják mihez tartani magukat, akkor a törvényho zó nem veszi magának a fáradságot, hogy ezt törvénybe iktassa, hogy mihez tartsák magukat a résztvevők, hanem azt mondja, hogy én itt most csak megszabom a kereteket, és aztán majd mindent, ami számodra húsbavágó, anyagilag érdekes lesz, a végrehajtási ren deletek fognak meghatározni.
