Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HOMOLYA RÓBERT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1822 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tiszt elt Országgyűlés! A jövő a digitalizáció. Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy a hazai munkavállalók és vállalkozások, ezáltal minden magyar ember a digitális átalakulás nyertese legyen. Ennek érdekében az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy 2 018 végére minden háztartás vagy vállalkozás hozzáférhessen a szupergyors internethez. Célunk megvalósítása jó úton halad, a mobilszélessáv technológiájában Magyarország már most a legjobbak között van. A mobiltechnológiával kapcsolatban mérföldkőhöz érk eztünk, hiszen a tavaly uniós szinten elfogadott szabályozás alapján 2017. június 15étől megszűnnek a mobilszolgáltatásokhoz kapcsolódó extra barangolási vagy közismertebb néven roamingköltségek az Európai Unióban élők számára. Mindez azt jelenti, hogy az európai előfizetők június közepétől külön költségek nélkül, az otthon megszokott árakon tudnak majd emailezni, üzenetet küldeni, navigálni, képeket feltölteni vagy telefonálni egy másik tagállamban nyaralásuk vagy átmeneti tartózkodásuk során. Barangolás hoz kapcsolódó többletdíjakat a jövőben csak kivételes és indokolt esetben számíthatnak fel a szolgáltatók, kizárólag akkor, ha az illetékes hatóság ezt engedélyezi. Az erre vonatkozó szabályok rendkívül szigorúak, részletesen meghatározzák a többletdíj in dokoltságának eseteit, a hatóságok által alkalmazandó bírálati szempontokat és a többletdíj maximális mértékét is. E feltételek uniós szinten rögzítettek, azaz egyformán hatályosak és egyformán alkalmazandók az Unió valamennyi tagállamában. (13.30) Ennek k öszönhetően egyik uniós ország szolgáltatói sem részesülhetnek kedvezményesebb nemzeti elbírálásában, így a magyar szolgáltatók sem állapíthatnak meg önkényesen többletdíjakat a magyar fogyasztókkal szemben. Mindez tehát a magyar előfizetők érdekeit védi, fogyasztói jogaik sem sérülhetnek, és nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe a más tagállamok előfizetőihez képest. Ahhoz, hogy ezeket a szigorú szabályokat ténylegesen alkalmazni lehessen, minden tagállamban, így Magyarországon is ki kell jelölni az eljár ó hatóságot, és meg kell határozni az eljárás legalapvetőbb szabályait. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény önök előtt fekvő módosításának elsődleges célja ezen technikai részletszabályok megállapítása. A törvényjavaslat ennek megfelelően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot jelöli ki eljáró hatóságként, és meghatározza az alapvető technikai eljárási szabályokat, ideértve a kérelem benyújtásának határidejét és egyéb eljárási határidőket. A törvénymódosítás ezen felül a tavaly elfogadott széles sá vú hálózatokkal összefüggő jogi akadálymentesítés keretében elfogadott szabályok jogalkalmazást segítő finomhangolását szolgálja. Továbbá a digitális gyermekvédelem egyik fontos lépéseként felhatalmazást ad a szolgáltatónak a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség S zervezete, az Interpol által fenntartott lista szerinti gyermekpornográf felvételek elérhetetlenné tételére az interneten. A törvényjavaslat az időközben felmerült gyakorlati igények alapján a széles sávú hálózatokkal összefüggő jogi akadálymentesítéssel, a „Szupergyors internet” projekt megvalósításával kapcsolatban a hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó, 2016ban elfogadott szabályok pontosítását, kiegészítését is elősegíti. Koncepcionális változást azonban nem tartalmaz. A törvényjavaslat digitá lis gyermekvédelmet érintő részében felhatalmazást ad a hírközlési szolgáltatóknak arra, hogy az Interpol által közzétett lista alapján szűrhessenek gyermekpornográf internetes tartalmakat, és blokkolják az azokhoz való hozzáférést. Az Interpollista alapj án való szűrés nem ismeretlen Magyarországon, egyes szolgáltatók korábban is éltek ennek lehetőségével. Az internetes hálózatsemlegességről szóló uniós jogszabály azonban ilyen önkéntes szűrést a jövőben csak abban az esetben enged az internetszolgáltatók számára, ha azt a nemzeti jogszabály kifejezetten lehetővé teszi. Jelenleg nincs ilyen jogszabály, így a szolgáltatók jogszerűen nem szűrhetik önkéntesen ezeket a káros tartalmakat. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a „Digitális jólét” program keretében elfogadott digitális gyermekvédelmi stratégiában megfogalmazottakkal összhangban megteremti a szolgáltatók számára az önkéntes
