Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény 2. mellékletének kihirdetéséről szó... - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1815 érthetetlen számunkra. Miért kell Kína terjeszkedését ilyen szolgai módon és ennyire kiszolgálni, szembeállítva egyébként a magyar érdekekkel? Mert akkor még egyszer hadd mondjam: a hatástanulmányt nem láttuk . Ha önök egy kicsit is komolyan gondolnák azt, hogy ezt a vasútvonalat meg kell valósítani, illetve fel kell újítani, létre kell hozni, akkor az lett volna a minimum és az lett volna az alapvetően tisztességes eljárás, hogy ezt közzéteszik, vagy legalábbi s megismertetik azokkal, akiknek ebben döntési kompetenciájuk van, hogy ennek birtokában tudjunk akkor még bátrabban nyilatkozni arról, hogy kell vagy nem kell ez a vasútvonali felújítás Magyarország számára. Lesz még miről beszélni. Lassan fogy az időm, é s a következő körbe nem mennék bele, mert van alternatívánk is egyébként ezzel a vonalfelújítással szemben. Itt zárójelben gyorsan meg tudnám jegyezni: miért nem gondolkodtak el azon vagy miért nem vetődött föl egy olyan alternatíva, ami a Budapest – Kunszen tmiklósTass – Kelebia vonal helyett a BudapestKecskemétSzegedSzabadka vonalat preferálná? (Dr. Józsa István: Így van!) Sokkal nagyobb lenne ennek a vonalnak a kihasználtsága. A következőkben majd arra is kitérek, hogy az így tulajdonképpen háttérbe szoru ló vonallal, illetve a körülötte fekvő, a mellette fekvő településekkel, az ott élő emberekkel mi lenne, mert nyilvánvalóan őket sem lehetne az út szélén hagyni. De úgy veszem észre, hogy önökkel ellentétben a Jobbiknak erre van koncepciója, és nagyon szív esen megosztjuk majd önökkel. Köszönöm a figyelmüket. (Kepli Lajos tapsol.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A BudapestBelgrád vasútvonal újjáépítési beruházása a paksi bővítés mellett az évszázad legrosszabb, legráfizetésesebb magyar beruházása lesz nagyon nagy valószínűséggel. Ez az egész projekt az elejétől elhibázott, és tragikusan drága, káros az országnak. A BudapestBelgrád vasútvonal nem magyar, hanem kínai érdekeket szolgál. Önök tegnap a civileket azzal vádolták, hogy idegen érdekeket szolgálnak, de önö k azok, akik ezt teszik: a magyar adófizetők pénzéből a kínai kereskedelem erősítése érdekében egy rettentően drága vasútvonalat építenek. Ennek a projektnek az előkészítése nélkülöz mindenféle előzetes szakmai felmérést, kutatást, egyeztetést, gazdaságoss ági számítást. Ráadásul ez a terv az egyébként kudarcba fulladt, úgynevezett keleti nyitás programja jegyében született. Elsőre biztos jó ötletnek tűnt, hogy építünk a kínaiaknak egy jó vasútvonalat, és cserébe mi leszünk az Unióban a kínai áruk kapuja, en nek minden hasznával. Csak éppen a reális háttértervek hiányoztak, hogy ez pontosan milyen körülmények között és milyen feltételekkel éri meg Magyarországnak. Elég volt Orbán Viktor megérzése, elég volt a gazdaságilag teljesen megalapozatlan politikai aka rat. Aztán kiderült, hogy a kínaiakat a mi érdekeink egyáltalán nem érdeklik, viszont kegyetlenül kihasználják, hogy a kormány teljesen a keleti nyitás lázában ég. A kínaiak nagyon okosan - mert találtak egy jó bolondot - kifizettetik velünk az óriásberuhá zás teljes költségét, ami a kamatokkal együtt akár a 700 milliárd forintot is elérheti, sőt elvárják, hogy azt a kínai cégek építsék, és kínai mozdonyok és kocsik szállítsanak rajta. Garanciát viszont nem vállalnak a szállítási mennyiségre. Ez utóbbi azt j elenti, hogy semmi sem biztosítja, hogy Magyarország számára akár a folyó költségeket is fedezze a rendszer működése, nem beszélve a beruházás megtérüléséről. Amikor a tárgyalásokon kiderült, hogy nincs garancia, a magyar félnek fel kellett volna állnia é s visszakoznia kellett volna. Azonban hagyta magát csőbe húzni, holott legkésőbb abban a pillanatban kellett volna felállni az asztaltól. De hát ilyen a szakmailag megalapozatlan, csak a rövid távú politika és a pillanatnyi érdekek által vezérelt, egyszemé lyi döntés - a hibákat sokkal nehezebb korrigálni.
