Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - Egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1779 Azonban ahogy, mondjuk, a rákötések díjának elmaradása is egyfajta hiányt feltételez a másik oldalon, tehát bevételkiesésként megjelenik a közműszolgáltatónál, ugyanúgy az ügyintézési határidők rövidülése is feltételezne egyfajta létszámbővülési szükségletet a közműszolgáltatói oldalon, tehát további munkaerőre lesz esetleg szüksége a közműszolgáltatóknak ahhoz, hogy biztosítani tudják ezeket a rövidebb határidőket, amelyeket a törvényjavaslat megállapít. Erről sem szól n yilván ez a javaslat, hogy erre ők fognake többletforrást kapni az állam részéről, hogy ezeket tartani tudják, mert ez így nagyon szépen hangzik, és nagyon jól hangzik ez az elképzelés, ami ebbe a törvénybe van foglalva, de ha a másik oldala nem biztosíto tt, és eredményeként csak tovább romlik a közműszolgáltatók helyzete, akkor lehet, hogy hosszú távon kárt okozunk ebben a szektorban, vagy kárt okoz a kormány egy ilyen javaslattal. (10.00) Csak a vízi közművek területén 41 szolgáltató van ma, jelen pillanatban Magyarországon, amely 41 szolgáltatóból 35 vagy 36 önkormányzati tulajdonú, a többi pedig állami tulajdonú. Tehát itt most már nem arról van szó, hogy a gaz multikat ki kell üldözni a szektorból, és ezért mindenféle eszközökkel m eg kell próbálni ellehetetleníteni őket, hanem itt többségében önkormányzati és kisebb részben állami tulajdonú cégekről van szó, akiknél ezeket a költségeket, vagy ahol a költségek a másik oldalon megjelennek hiányként, valakinek viselnie kell nyilvánvaló an. Ez valahol meg fog jelenni előbbutóbb egy önkormányzati cégnél akár vagy egy állami tulajdonú cégnél is, ha ez valóban bevételkiesést okoz. Ez a víziközműszolgáltatók elmondása szerint cégenként akár éves szinten 500600 millió forintos árbevételkie sést is okozhat, ami azért nem olyan kis összeg egy átlagos víziközműszolgáltatónál, akár a bekötési díjak elmaradása, akár az ügyintézési határidők rövidülése miatti pluszmunkaerőigény vagy más egyéb, a törvényben felsorolt könnyítések okán. Úgyhogy mind enképpen azt szeretnénk kérni a kormánytól, illetve államtitkár úrtól személyesen azt szeretném kérni, hogy válaszában majd térjen ki erre az oldalára is a kérdésnek; ugye, minden éremnek két oldala van. Mi nagyon üdvözlendőnek tartjuk és támogatjuk azt, h a a lakosság terhei csökkennek mind anyagi, mind pedig adminisztratív szempontból, akár a kisvállalkozásoké, akár a magánszféráé, de ne vezessen ez ahhoz, hogy közműszolgáltatók lehetetlenülnek el vagy pedig kerülnek a működésképtelenség szélére, csupán a zért, mert ennek, ezeknek az intézkedéseknek a fedezetét az állam részükre nem biztosítja, és azt nekik kell majd kigazdálkodniuk a jelenleg is a nyereségesség határán vagy akár veszteségesen működő közműszolgáltatók esetében. Természetesen nemcsak a vízik özműszolgáltatóknál, hanem a többi szektorban is hasonló kérdések merülnek föl ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban. És ha már adminisztrációcsökkentésről van szó, akkor még felmerül egy olyan kérdés, hogy mennyiben szolgálja az adminisztrációs terhek csökkenését az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénymódosításnak az a része, amely lehetővé teszi, hogy az eddigiekhez képest törvényben szabályozott települési biológiaiaktivitásérték meghatározása rendeleti szinten legyen szabályozv a. Az eddigiekben ki volt kötve ebben a törvényben, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiaiaktivitásértéke az átminősítés előtti aktivitásértékhez képest nem csökkenhet. Nyilvánva lóan arról van szó, hogy az aktív zöldfelületek aránya nem változhat káros arányban, tehát nem csökkenhet. És most ez úgy módosul, hogy az átminősítés előtti aktivitásértékhez képest az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szer int nem csökkenhet. Tehát továbbra is benne van, hogy nem csökkenhet, de már ott van, hogy a végrehajtási rendeletekben szabályozottak szerint, tehát egy kiskaput magában rejt: lejjebb delegálja ezt a feladatot, és ez akár egyfajta hátrányt is jelenthet il yen szempontból vagy visszalépést a települési zöldfelületek szempontjából. Főleg Budapesten, de más városokban is folyamatosan problémát okoz az, hogy a beépítések során a zöldfelületek minősége csökken. Ha négyzetméterben nem is csökken, mert pótolják
