Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 20. csütörtök (215. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat ellátásához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1767 A törvény hatályba léptetése nem egységesen történt, ugyanis 2016. augusztus 1jével hatályba lépett, és személyi, illetve terül eti hatálya kiterjedt mindazon szabályozási tárgykörökre, amelyek az EU ÁK működésének vonatkozásában relevánsak. Az EU ÁKn kívül minden külképviselet tekintetében a törvény rendelkezései 2017. augusztus 1jével lépnek hatályba. A jelen törvényjavaslat a tartós külszolgálatról szóló törvény koncepcionális tartalmát változatlanul hagyva a mindennapi működéssel felmerült gyakorlati tapasztalatokat kívánja kezelni, másrészt technikai pontosításokat tartalmaz. A törvényjavaslat változtatásokat eszközöl továbbá egyes külügyi igazgatási kérdéseket is érintő egyéb, kapcsolódó törvényekben is, amely módosítások a külügyi igazgatás gördülékenyebb működését, valamint a jogszabályi keretek megteremtését, illetve finomítását hivatottak célozni. A törvényjavaslat a köte lező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával rendezi a külszolgálatra kihelyezettek és családjuk egészségügyi ellátásának kérdéskörét is. A külföldre utazásról szóló törvény módosításával bővítésre kerül a diplomataútlevélre jogosultak köre. A módosítás arra a hosszú ideje megfogalmazott igényre jelent megoldást, hogy a tartós külszolgálaton lévők élettársai, illetve felmenői is részesülhessenek diplomata, illetve külügyi szolgálati útlevélben. Hivatalos útlevél nélkül ugyanis számos r elációban problematikus a kiküldöttel a tartós külszolgálat alatt külföldön együtt tartózkodó élettárs, illetve felmenő státuszának rendezése. Hivatalos útlevél és az azzal járó kiváltságok és mentességek hiányában a fogadó ország általános idegenrendésze ti szabályai vonatkoznak rájuk, amelyeknek való megfelelés gyakran nem megoldható, tekintettel arra, hogy az érintett személyek nem munkavállalási vagy tanulmányi céllal érkeznek az adott országba. Mivel az Európai Parlament magyarországi képviselőjének kü lföldön végzett tevékenysége hasonló jellegű a diplomaták tartós külszolgálatához, ezért a javasolt módosítás teljes egészében rájuk is kiterjesztendő. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió melletti Állandó Képviselet irányítása a Miniszterelnökséget veze tő miniszter irányítása alá tartozik, így a módosítás megteremti az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium európai uniós feladatokat ellátó, diplomáciai ranggal rendelkező munkatársai részére is a hivatalos útlev élre történő jogosultságot munkájuk megkönnyítése érdekében. A konzuli védelemről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a külképviseleten konzuli feladatokat ellátó valamennyi személyi kör kinevezésére, illetve alkalmazására vonatkozó rendelkezése k törvényi szinten legyenek szabályozva. A javasolt rendelkezések illeszkednek a külügyi igazgatás viszonyainak szabályozására irányuló, a külképviseletek és tartós külszolgálatról szóló törvény és az azzal összefüggő jogszabályokat is magában foglaló szab ályozási folyamatba. Szintén a konzuli feladatok ellátásában közreműködő foglalkoztatottak jogosultságainak rendezéséből fakadó igény a fent említett személyi kör konzuli ismeretekkel kapcsolatos vizsgakötelezettségének megjelenítése a konzuli törvény ren delkezései között. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása révén a Magyarországon működő diplomáciai és a hivatalos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, ille tve azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek tagjai és családtagjaik magyarországi tartózkodása nem számítana bele a Magyarországon letelepedésre jogosító időbe . A módosítást az indokolja, hogy e személyi kör számára a tartózkodási engedély iránti kérelmet nem maga a jogosult, hanem a küldő állam vagy nemzetközi szervezet nyújtja be, mivel a kiküldött az eljárásnak valójában nem alanya, hanem kedvezményezettje. A nemzetközi jogban a kiváltságok, mentességek azon hipotézisen alapulnak, hogy a nemzetközi jogon alapuló jogállást élvező személy kvázi nem tartózkodik a fogadó országban, ezért nem terjed ki rá annak joghatósága. Így a kialakított egyedi jogállással elle ntétes lenne, ha az így kiadott tartózkodási engedély Magyarországon történő letelepedésre jogosító időnek számítana.
