Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló re... - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1747 venni. Reméljük, hogy ezek a költségek nem lesznek nagyok. Arra vonatkozóan azért van döntés, hogy ez nem lehet több, mint a ténylegesen felmerült költség. Tehát azt gondolom, hogy ez a BRISrendszer, az EUID bevezetése mindenképpen Magyarországon is a jogbiztonságot, az üzleti biztonságot fogja erősíteni. Az eJustice portál pedig egy nagyon fontos portál le sz, aminek az a lényege, hogy nem betöltik az adatokat egy központi, mondjuk, egy brüsszeli nyilvántartóba, hanem ez csak átjárhatóvá teszi a tagállamok között a cégbíróságok nyilvántartását. Nagyon fontos az is, hogy a cégbíróságok is hozzá fognak férni e hhez a nyilvántartáshoz. A cégbíróságok ingyenesen fognak hozzáférni a nyilvántartáshoz, illetve az ott szolgáltatott adatokhoz, különösen akkor, ha Magyarországon van egy külföldi cégnek fióktelephelye, akkor nyilván meg fogja kapni, ha az anyacég ellen f elszámolási eljárást vagy csődeljárást indítottak. Ezt egyébként korábban Magyarországon változásbejegyzési kérelmi eljárásban kellett volna ennek a cégnek megindítani, aminek vagy eleget tesz, vagy nem, nyilván még 30 napja van rá. Így viszont azonnal az ottani cégbíróság fogja jelezni ezen a rendszeren keresztül a magyarországi cégbíróságnak, hogy bizony az a csődeljárás, felszámolási eljárás megindult, és naprakészen tud a magyar üzleti partner információkat szerezni ezáltal, illetve a cégbíróság is ilye n információkat fog megtenni. Van egy olyan része is ennek a törvényjavaslatnak, amely nem erre vonatkozik, behoz egy teljesen más paragrafust, ami nem erre a nyilvántartási rendszerre vonatkozik, hanem valóban a 2006. évi V. törvényt módosítja a székhelyá thelyezésre vonatkozóan. Azt gondolom, hogy valóban a jogbiztonságot növeli ez a törvényi módosítás is, hiszen ha egy cég ellen már például törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban vagy azt megelőző változásbejegyzési kérelem, és időközben a későb biek során bead egy székhelyváltozás iránti módosítást, akkor az a bíróság bírálja el teljes egészében ezeket az ügyeket, aki korábban bírálta el a cég ügyeit. Így ő bírálja el azt is, hogy a székhelyváltozás jogszerű vagy nem, átvezethetőe vagy sem. Tehá t ezzel is egyet lehet érteni, viszont ezzel van egy probléma, mégpedig az, hogy jogdogmatikailag ez ütközik a törvénynek egy részével, mégpedig azzal, amely kimondja, hogy a székhely szerinti cégbíróság jár el minden ügyben. Márpedig - mivel deklaratív ha tályú, nem pedig konstitutív - amikor már bejelenti a székhelyváltozást a cég, akkor automatikusan, az általános szabályok szerint az új székhelye szerint illetékes cégbíróságnak kellene eljárni, viszont ezt a cégbejegyzéssel kapcsolatos alapelvet keresztü lírja ez a szakasz. Azt tartanám jónak, ha az alapszakaszt is módosítanánk, és erre vonatkozóan holnapi nap fogok beadni módosítást, amelynek az a lényege, hogy egy kivételt hozzunk be a 2006. évi V. törvény 35. §ába. Mégpedig a 35. §ba be kellene tenni azt a szöveget, hogy valóban valamennyi esetben a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság jár el, kivéve az e módosítás 6. §ában megjelölt esetet. Tehát azt gondolom, hogy akkor fogjuk elvarrni ezt a szálat is, és akkor fogjuk megnyugtatóan, jogilag is megfelelően elfogadni ezt a törvényjavaslatot. (21.20) Az látszik a javaslatból, hogy mindenféleképpen előremutató, Magyarországon a jogbiztonságot és az üzleti kapcsolatok biztonságát erősíti még ezzel a 6. §sal is. Mindezek alapján azt gondolom, hogy e z a törvényjavaslat előremutató és támogatható. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kí vánnake még további hozzászólást kérni a napirendi pont keretében. (Nincs jelentkező.) További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom. Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. DR. VÖLNE R PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár :
