Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavasla... - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
1728 ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Független képviselő nem tartózkodik a teremben, kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki. Ellenben Répássy képviselő úr, a Fidesz képviselője, normál felszólalási lehetőséget kért. Parancsoljon! DR. RÉPÁSSY RÓBERT ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Nem valószínű, hogy sokkal tovább fogom rabolni az idejüket, mintha két percre jelentkeztem volna, de szeretném összefüggően elmondani két kérdésben az álláspontomat. Több felszólaló érintette azt a strasbourgi bírósági döntést, amely megkérdőjelezi, hogy a jelenlegi, ú gynevezett külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés jó helyen és az emberi jogokkal összhangban álló módon vane az igazságügyminiszternél. Tehát az igazságügyminiszteri engedélyezést kérdőjelezi meg a strasbourgi bírósági döntés. Ez valószínűleg helyes interpretációja a strasbourgi döntésnek annyiban, hogy Strasbourg nem feltétlenül azt mondta, hogy az igazságügyminiszternél nem lehet egy ilyen döntés, hanem azt mondta, hogy egy, a végrehajtó hatalomtól független szervezetnél kell lennie a döntésn ek. Nyilván az igazságügyminiszter semmiképpen sem tartozhat ide, de ebből nem szükségszerűen következik az, hogy bírói döntéssel kellene kiváltani az igazságügyminiszteri engedélyezést. Sőt, azt kell mondjam, hogy a magyar alkotmányos rendszerben egyszerű en értelmezhetetlen lenne, a hatalommegosztás elvét sértené, hogy a bíró mérlegeljen nem bűnüldözési célú szempontokat. Gondoljanak csak arra, hogy a nemzetbiztonsági szempontok között például a hírszerzési tevékenység, szempont is szerepel. Vajon hogy tud ná azt a bíró mérlegelni, hogy jogose az az igény, hogy valakivel szemben hírszerző tevékenységet folytassanak. Ez nem a bíró rendes működésébe tartozik. Ez kifejezetten egy közigazgatási vagy ha úgy tetszik, kormányzati szempontú mérlegelés. Ettől függet lenül természetesen lehetne valamilyen független szervezethez telepíteni ezt az engedélyezést, de itt szigorúan figyelembe kell vennünk a magyar Alaptörvény rendelkezéseit, tudniillik a hatalommegosztás szempontjait. A másik megjegyzésem a strasbourgi bíró sági döntéshez, hogy a magyar… - leegyszerűsítem a problémát, de az a lényege, hogy a magyar titkosszolgálatieszközalkalmazásban van egy bírói engedélyköteles forma meg van egy igazságügyminiszteri engedélyköteles forma. Tisztelt Képviselőtársaim! Kapas zkodjanak meg: az Európai Unió több tagállamában nem is kell engedély ahhoz a típusú tevékenységhez, amit mi az igazságügyminiszter által engedélyezünk. Tehát számos olyan ország van, ahol pusztán a nemzetbiztonsági szervek, ha nem bűnüldözési célú, tehát nem bizonyítékként felhasználható titkos információt akarnak gyűjteni… - mert itt ez a lényeg, hogy ha bírósági eljárásban a fair eljárás szabályai miatt bizonyítékként felhasználható titkos információt gyűjtenek, na akkor biztos, hogy bírói engedély kell. (19.50) De ha nem bizonyítékként felhasználható, hanem „pusztán” nemzetbiztonsági szempontok alapján, például elhárítási okból titkos információt gyűjtenek, akkor számos nyugateurópai országban az elhárításra hivatott szervezet, tehát a titkosszolgálat, a belső elhárítás nem köteles semmilyen engedélyt kérni, hanem van egy politikai felelősség az őt felügyelő miniszternél, és e politikai felelősség alapján alkotmányosan végezhetnek titkos információgyűjtést. Tehát annyiban megkérdőjelezhető a strasbourgi bíróság döntése - most persze nem azért gyűltünk össze, hogy minden napirendnél bíráljuk a strasbourgi bíróságot, de sajnos itt is megkérdőjelezhető a strasbourgi bíróság döntése , hogy egyáltalán nem általánosságban vizsgálta meg azt, hogy hogy vannak az európai országokban szabályozva ezek a kérdések, hanem csak ezt a magyar esetet vizsgálta meg a TEKre vonatkoztatva, és olyan mércét állított fel ebben a döntésben a strasbourgi bíróság, amelynek számos más tagállam sem felel meg, csak azoknak nem volt o lyan
