Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavasla... - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1718 DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem azt a szubjektív véleményt, szubjektív értékelést, hogy talán a mai napon ez a legjelentősebb törvényjavaslat, amely a Ház asztalán fekszik. (Moraj az ellenzéki padsorokban.) A törvényjavaslat a büntetőeljárási törvényjavaslattal együtt új alapokra helyezi a titkos információgyűjtés szabályait . A titkosszolgálati eszközök alkalmazásának szabályozása minden polgári demokrácia kulcskérdése, hiszen a legalapvetőbb emberi jogokat sérti vagy korlátozza az állam, amikor legitim célok érdekében leplezett eszközökkel kifürkészi a polgárok titkait. Az e lőttünk fekvő törvényjavaslat bővíti azokat az alkotmányos garanciákat, amelyek betartásával az állami szervek titkos információgyűjtést folytathatnak. Ezért a FideszMagyar Polgári Szövetség támogatja a törvényjavaslatot. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitká r Úr! A törvényjavaslat az új büntetőeljárási törvényjavaslattal együtt értelmezhető, ezért helyes, hogy párhuzamosan tárgyalja ezt a két javaslatot az Országgyűlés. A törvényjavaslat legfontosabb újítása - amikor erről beszélek, mindig a büntetőeljárási t örvénnyel együtt kívánom bemutatni a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának reformját , a legfontosabb reformlépés tehát a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés, valamint a rendészeti és a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés világos, egyé rtelmű elhatárolása egymástól. Eddig ezek az információgyűjtési szabályok nem kellőképpen elhatárolva szerepeltek az úgynevezett ágazati törvényekben, nem volt teljesen világos a határvonal, hogy meddig tart a bűnüldözési célú információgyűjtés, és mikor k ezdődik esetleg más szempontoknak az érvényesítése. Az új büntetőeljárási törvény biztosítja, hogy eddig csak az ágazati törvények alapján eljáró szervek a bűncselekmények gyanújának megállapítása érdekében immáron a büntetőeljárási törvény biztosította ga ranciális keretek között végezzék ezt a típusú tevékenységet, ezzel egyben a valós idejű büntetőeljárás folytatására is ösztönözve az előzetes felderítést végző szerveket. A fenti újítással érhető el az is egyebek mellett, hogy a hatályos rendszerhez képes t megteremtődjön az ilyen jellegű titkos felderítési tevékenység fölött a külső ügyészi kontroll lehetősége. A javaslatban foglalt módosítások eredményeként a konkrét bűncselekmény felderítése, megszakítása, a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon felku tatása, az elkövető elfogása és a bizonyítékok megszerzése mint cél kikerül ezekből az ágazati törvényekből, mert az új büntetőeljárási törvényben kap helyet. A titkos információgyűjtés ágazati törvényekben meghatározott egyes cé ljai a javaslat szerint igazodnak a titkos információgyűjtést folytató szervek törvényben meghatározott feladataihoz, egyben az engedélyezés során alkalmazható szempontrendszerként is szolgálnak. A bűnmegelőzési célból végezhető titkos információgyűjtés ol yan normatív meghatározást kap az új szabályok szerint, amely alapján világosan behatárolható lesz, hogy mit kell érteni bűnmegelőzés alatt, és ehhez képest mit takarhat a titkos információgyűjtő tevékenység. A módosítás a bűnmegelőzési tevékenységet bűnüg yi hírszerző tevékenységként határozza meg, amelynek tárgya nem egy adott bűncselekmény, tehát nem egy konkrét bűncselekmény, hanem a Magyarország társadalmi rendjét veszélyeztető bűnözés. A javaslat kizárólag a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés sorá n engedi meg a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést, bűnmegelőzési céllal. Ahogyan az államtitkár úr is részletesen ismertette, a javaslat új garanciákat teremt, de nem változtatja meg alapvetően a titkos információgyűjtésnek nevezett eszközö k két típusát, az engedélyhez nem kötött és a külső engedélyhez kötött eszközöket. Garanciális előrelépés lesz ugyanakkor az ellenőrizhetőség magasabb foka, mivel mind az elrendelés során, mind a végrehajtás során az elrendelő bíróságnak nagyobb beleszólás a van az ellenőrzés szempontjából, mégpedig azzal, hogy a bíró mérlegelési szempontjait, a vizsgálandó szempontrendszert tartalmazza majd a törvény. Ezzel garanciális szabályt léptetünk hatályba, hiszen
