Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1705 Kiemelést érdemel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény terminológiájának változása is. A hatósági eljárásjogban bevezetésre kerül a „hatósági döntések véglegessége” azok „jogereje” helyett, a „közigazgatási per” a „bírósági felülvizsgá lat” helyett, az „azonnali végrehajthatóság” fogalma a „fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság” helyett, a „kérelem visszautasítása” az „érdemi vizsgálat nélküli elutasítás” helyett, továbbá változik a lefoglalás szabályozása is. Így ezen technika inak tekinthető módosításokat is elvégzi a javaslat. Engedjék meg, hogy áttérjek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosítások összefoglalására. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével szük ségessé váló módosítások három csoportba oszthatók. Az első körbe tartoznak azon rendelkezések, amelyek technikai jelleggel összehangolják a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény és az ágazati törvények terminológiáját. A második csoportba a deregul álandó jogszabályok tartoznak. Végül pedig szükséges volt a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénytől eltérő, illetve az azt kiegészítő olyan szabályok közigazgatási perrendtartáshoz igazítására, amelyek rendeltetése, hogy az ágazati sajátosságok per jogi megjelenítését biztosítsák. A módosítások döntő többsége terminológiaitechnikai jellegű. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény teljeskörűen szabályozza a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok hatásköri é s illetékességi szabályait, az ágazati szabályozásban az eljáró bíróság hatáskörére vagy illetékességére vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerültek. Módosítást igényeltek a kontradiktórius eljárásokat nemperes eljárásra utaló rendelkezések is. Ezekben az esetekben jellemzően a közigazgatási per váltotta fel a korábbi nemperes eljárást. A nem kontradiktórius közigazgatási bírósági eljárások esetében továbbra is indokolt volt a közigazgatási nemperes eljárás fenntartása. Tartalmi változást jel ent az, hogy az új szabályok szerint ezekben a nemperes eljárásokban bírósági titkár önállóan érdemi döntést már nem hozhat. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény fenntartja a korábbi szabályozást a tekintetben, hogy főszabályként a benyújtott ker esetlevélnek nincs a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya. Így az ágazati joganyagokban meglévő olyan szabályok, amelyek azt mondják ki, hogy a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya, szintén hatályon kívül helyezendők. A kö ztestületekre vonatkozó közigazgatási perrendtartásbeli szabályozás egységesíti a jelenlegi vegyes gyakorlatot, és a közigazgatási perek közé sorolja a köztestületekkel kapcsolatos jogvitákat. A különös perek között található köztestületi felügyeleti perre tekintettel a köztestületi törvényekből elhagyásra kerülhetnek a közigazgatási perrendtartásból is következő rendelkezések, mint a perindítás lehetősége, a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő, a bíróság által alkalmazható eszközök és a felügyel őbiztos kirendelésének legfontosabb szabályai, akárcsak például a tag által a köztestületi fegyelmi döntésekkel szembeni bírói út megnyitására vonatkozó szabályok. Az eljárási határidőkre vonatkozó szabályok kapcsán fontos kiemelni, hogy az ágazati jogban gyakran alkalmazott soronkívüliség alapvetően a bírósági ügyvitel rendszerébe tartozó jogintézmény, amelyről való döntés valójában a bíróság elnökének a hatáskörébe tartozik, ezért az ágazati szabályokban a soron kívüli eljárásra vonatkozó szabályok hatály on kívül helyezésre kerültek. Tisztelt Országgyűlés! Záró gondolatként, kérem, engedjék meg, hogy ismételten hangsúlyozzam, a különböző ágazati eljárástípusok megújítását nem tűzte ki célul e javaslat. A jogalkalmazói tapasztalatok beszerzése, rendszerezés e után kezdhető el egyáltalán az eljárási kódexek szabályozásának esetleges finomhangolása, majd a bürokráciacsökkentés és az egyéb eljárásjogi egyszerűsítést zászlajára kitűző programok keretében az ágazati eljárások megreformálása. Az alapok adottak, a j ogrendszer koherenciája biztosított a törvényi szintű módosítások elfogadásával, ezt követően folytatódhat az állami működés további egyszerűsítése, a jó állam kiépítése kapcsán kimunkált célokra, elvárásokra is tekintettel, a jogalkalmazók tapasztalataira kiemelten építő, a modern, szolgáltató állam eszméjének megfelelő választ adni képes eljárások, eljárási megoldások kialakítása, további fejlesztése.
