Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - A villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet (átdolgozás) [COM (2016) 861; 2016/0379 (COD)], valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvt... - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1689 arra, hogy mennyire lopakodó ez a fajta megközelítése ennek a szabályozásnak, ugyanis a klímavédelemnek egy hatékony módja, hogy csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. E tekintetben az Európai Unió egységesen elfogadta azt, hogy 2005ös bázison nézve 2030ra 40 százalékkal csökkentik a kibocsátási mértéket. Rá van bízva az államokra, hogy ezt milyen módon tudják elérni. Ennek a szabálynak a beívelése, az az 550 gramm/kilowattórás értékh atárnak ott van jelentősége, hogy ha mégis eléred, kedves tagállam, ezt a 40 százalékos csökkentést, akkor is zárd be a szenes erőműveidet, amelyek nem felelnek meg ennek az 550 gramm/kilowattórának, mert ezzel az erőműtípussal nem vehetsz részt a kapacitá smechanizmusban. De ez a végkövetkeztetése ennek a dolognak, hogy annak ellenére, hogy teljesíted klímavédelmi szempontból a 40 százalékot, eljuthatsz abba a helyzetbe... (Dr. Józsa István közbeszól. - Az elnök csenget.) Nem, az van benne, hogy a kapacitás mechanizmusban nem vehet részt. Tehát ez is egy tipikus lopakodó jogalkotás, tipikusan lopakodva kényszeríti, más szabályok megkerülésével azt, hogy ezeket az erőműveket beszabályozzuk. És nem tudjuk, hogy mi következik ezután. Nagy területet kapott az ára zás, a hatósági ár. Elhangzott több esetben, és ezzel nem vitatkozunk Józsa képviselő úrral, hogy milyen volt az ár 2010 előtt. Más volt az európai uniós kereskedelmi rendszer, árazási rendszer, nem voltak még networkkódok, ami megint csak egy igazolása a nnak, hogy jó úton járunk, mert a networkkódoknak a bevezetése áremelkedéssel járt együtt. Ugye, akkor még nem mi voltunk kormányon, amikor ezeknek az alapelvét rögzítették. (16.40) De a lényeg a lényeg, 2010 előtt, illetve a rezsicsökkentés előtt - legyün k precízek , 2013. január 1jét megelőzően és 20022010 között is Magyarországon a 28 európai uniós országból, ha megnézzük, a 17. legdrágább volt a gáz és a villamos energia ára. Mondom, a 17. legdrágább volt a gáz és a villamos energia ára. Olyan ország okban volt olcsóbb a gáz és a villamos energia ára, mint NagyBritannia, mint Franciaország, a nyomorgó Hollandia, a nagyon elesett Olaszország, a borzasztó rossz körülmények között élő Luxemburg, ezzel szemben a tehetős magyarok drágábban tudták megvásáro lni az energiának ezt a két formáját. A rezsicsökkentést követően Magyarországon a második legolcsóbb az egyetemes szolgáltatói gáz ára és ötödik legolcsóbb az egyetemes szolgáltatói villamos energia ára. Azért hangsúlyozom, hogy egyetemes szolgáltatói, me rt amikor arról beszél Józsa képviselő úr, hogy milyen mértékben csökkent a tőzsdei ár, az egy más kérdés, az egy körte, az egyetemes szolgáltatói árakat kell európai szinten összevetni. Ebben a tekintetben, még egyszer mondom, Magyarországon a második leg olcsóbb a gáz és ötödik legolcsóbb az európai uniós tagállamok között a villany ára. Úgy gondolom, hogy ez mindent elárul, főleg úgy, hogy ma már a 28 tagállam közül 5 vagy 6, amelyiknél van valamilyen szintű szabályozott egyetemes szolgáltatói ár, tehát a többinél, köztük a velünk azonos méretű Csehországban is ez az ár már nem szabályozott, hanem piaci alapú, és mit ad Lenin, kérem szépen, ott drágább az áram ára és drágább a gáz ára, mint Magyarországon. Tehát ha ezt a kettőt összevetjük, akkor nem lehet , statisztikailag is megnézve, a tényeket megszemlélve, nem lehet azt mondani, hogy Magyarországon a rezsicsökkentés nem érte el a célját. Magyarországon igenis elérte a célját, mert szemben a korábbi 18. legdrágább árat tekintve, ma 5., illetve 2. a gáz é s a villamos energia ára. Tehát úgy gondolom, hogy ezekkel lehet vitatkozni, meg lehet trükközni a számokkal, lehet azt mondani, hogy most éppen olcsóbb a gáz meg olcsóbb az áram is, de a tények tartósan azt mutatják, hogy a rezsicsökkentés elérte a célját , és tartósan alacsony és elérhető árú Magyarországon a gáz és az energia ára, amiből aztán egyéb más szociális kedvezmény és jobb pozíció keletkezett. Ami fontos, teljesen egyetértek, Józsa képviselő úr, nagyon fontos a regionalitás Magyarországon, és mos t szűkítsük le a helyzetet a villamosenergiapiacra. A villamos energia szabályozásáról van szó ebben a két javaslatban, a rendelettervezetben és az irányelvtervezetben, nem a gázról, mert az egy teljesen külön kérdés, de azt mondjuk, és mindig is mondtuk, amikor az energiauniót elfogadtuk az európai színtereken, nemcsak Magyarország, más országok is, a
