Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
1630 Élve a magyar törvények, az egyesülési jog nyújtotta lehetőségekkel, a magyarországi nemzetiségek civil nemzetiségi szövetségek, nemzetiségi egyesületek, nemzetiségi alapítványok, nemzetiségi önkormányzatok útján látnak el a nemzetiségek számára meghatározó feladatokat. A nemzetiségek civil szervezeteinek létrehozását és működését a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény erősíti, benne a jogalkotó deklarálja a nemzetiségi egyesület létrehívását. A törvény 2. § 15. pontja de finiálja a nemzetiségi egyesület fogalmát, amely szerint: „alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó szervezet a nemzetiségi egyesület”. (1 2.00) Ugyanezen törvény biztosít jogot arra is, hogy azokon a településeken, ahol egy adott nemzetiséghez tartozó személyek élnek, de a településen nem jött létre nemzetiségi önkormányzat, egyes, a nemzetiségi önkormányzatokat megillető jogosítványokkal él hetnek a településen székhellyel rendelkező nemzetiségi civil szervezetek. A nemzetiségi szervezetek alapvető feladatai közé sorolhatók egyebek mellett: meghatározhatják helyi ünnepeiket, pályázatokat írhatnak ki, pályázatokon indulhatnak, ösztöndíjakat al apíthatnak, társulásokat hozhatnak létre, külföldi országok szervezeteivel és hazai társszervezetekkel, társadalmi közösségekkel köthetnek együttműködési megállapodást. Nyilvánvaló tény, hogy a nemzetiségek civil szervezetei is lényeges szerepet viselnek a közvélemény formálásában, amint tény, hogy különösen és az anyaországgal rendelkező nemzetiségek esetében igaz, hogy külföldi forrásból jutnak működési költségekhez és egyéb közfeladatot, médiatevékenységet folytató vagy köznevelési és kulturális feladato kat ellátó intézmények, sportegyesületek, ifjúsági vagy időskori szervezetek fenntartását segítő anyagi eszközökhöz. A T/14967. számú törvényjavaslat 1. § (1) bekezdése szerint a külföldről támogatott szervezet definícióját a nemzetiségek egyesületeire, ci vil szövetségeire, alapítványaikra is lehetne alkalmazni. Ugyanezen paragrafus második bekezdésében rögzítettek szerint támogatásnak minősül jogcímétől függetlenül a közvetlenül vagy közvetve külföldről származó mindazon pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás, amely egy adóévben egyenként vagy összesítve eléri a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió f orintot. A Magyarországon élő nemzetiségi közösségek törekvéseit, a nyelvük és kultúrájuk megőrzésének érdekében kifejtett tevékenységet külföldi szervezetek, anyaországi, illetve más országbeli szervezetek célzott támogatással segítik. Jellemző formája a segítségnek költségvetési intézmények, köznevelési intézmények, óvodák, általános iskolák, középiskolák nemzetiségi civil szervezetek közvetítésével történő támogatása. Ez gyakorta nem pénzösszeg, hanem például csoportszoba, osztálytermek bútorzata, könyve k, illetve ma már inkább audiovizuális eszközök, informatikai eszközpark, esetenként tanműhelyi berendezés formájában realizálódik. Egyes nemzetiségi közösségek gazdasági felzárkózását támogató, külföldről származó összegekről is beszélhetünk, ha például a z anyaország a nemzetéhez tartozó, országunkban élő nemzetiségi közösségek fejlődését fontosnak tartja. Akár egy óvodai csoportszoba, akár egy tanterem bútorzata is meghaladhatja a törvényjavaslatban meghatározott összeget, de ez az informatikai vagy digit ális eszközökre ugyancsak igaz lehet. A nagyobb összegeket jelentő gazdasági beruházásokra ugyan kevés konkrét példa fordulhat elő, de nem is tekinthető kizárt esetnek, még a T/14967. számú törvényjavaslat 1. § (3) bekezdésében foglalt kivételeken túl sem. Az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül is kaphatnak és kapnak támogatást nemzetiségi civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, mely támogatási mód a tárgyalt
