Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 19. szerda (214. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1611 Ahogy a tegnapi napon képviselőtársam kérdésére elhangzott, 2010 óta folyamatosan nőtt, összegszerűen 140ről 202 milliárd forintra a civil szervezetek éves támogatása. Az ellenzéki részről persze egyszerűbb csak a Nemzeti Együttműködési Alap egyébként nem csekél y forráselosztását kiemelni, mint egészben bemutatni a folyamatokat. A civil szektorban a képlet egyébként nem egyszerű. Az Amerikai Egyesült Államokban már 1938ban felismerték, hogy bizonyos szervezetek külföldi érdekeket képviselnek, ezért megalkották a z úgynevezett Foreign Agents Registration Actet, leegyszerűsítve: a FARAtörvényt, amely regisztrációhoz köti a külföldi megbízókkal rendelkező szervezetek képviselőit. Talán nem véletlen, hogy azon érdekcsoportok, akik a civil társadalom szerveződéseit i gyekeznek felhasználni politikai célokra, az amerikai világból érkeznek. (10.40) Ahogyan azt a törvényjavaslat általános indoklása is fogalmazza, a különböző jogcímeken juttatott támogatások közvetlenül vagy áttételesen alkalmasak lehetnek a civil szerveze tek befolyásolására, akár oly mértékben is, hogy az a civil szervezet alapvető céljait és érdekeit átalakítja. Az ilyen juttatások célja, hogy az abban részesülő civil szervezetek társadalmi befolyásán keresztül a támogató érdekcsoportok saját érdekeiket é rvényesítsék Magyarország politikai és társadalmi életében. Ezekre a folyamatokra az USAt követően számos ország törvényhozása reagált. Nemzetközi összehasonlításban a külföldi szervezetekkel kapcsolatos legszigorúbb jogi szabályozást az izraeli parlament , a kneszet fogadta el idén, amikor megalkotta a civil szervezetek külföldi finanszírozásának bejelentési kötelezettségéről szóló átláthatósági törvényt. A törvény szerint a költségvetésük több mint felét külföldi kormányzati intézmények által biztosított pénzforrásokból fedező civil szervezeteknek nemcsak az állam felé kell beszámolniuk tevékenységükről, hanem minden nyilvános okmányukban és hirdetésükben is, nyomtatott formában és az interneten egyaránt, jelezniük kell, hogy külföldről kaptak pénzügyi tám ogatást. Az izraeli törvény előterjesztői azzal indokolták a törvény megalkotását, hogy a civil szervezeteket azért finanszírozzák főleg európai kormányzatok, hogy ezáltal szóljanak bele Izrael belügyeibe, és az emberi jogok hangoztatásának ürügyén idegen érdekeket képviseljenek. Tisztelt Ház! Tekintettel a nemzetközi példákra, a magyar törvényhozás már abban a szerencsés helyzetben van, hogy figyelembe tudja venni például a Velencei Bizottság kialakított követelményrendszerét. A nagy tekintélyű bírói testü let egyértelműen leszögezte, hogy a külföldi forrásból finanszírozott NGOk átláthatósága legitim cél lehet, ugyanakkor megbélyegzés körébe tartozik az, ha egyes szervezeteket azzal az indokkal emel ki a jogalkotó, hogy politikai tevékenységet végeznek. Az arányosságot biztosítja, ha a szabályozás pontosan rögzített minimális összeghez, illetve minimális időszakhoz köti a külföldi támogatásban részesülést. Úgy gondolom, az előterjesztők teljes mértékben figyelembe vették a megfogalmazott ajánlásokat, így a beterjesztett javaslat nemcsak az alkotmányossági követelményeknek felel meg, hanem nemzetközi összehasonlításban is megfelel a kívánalmaknak. Az ellenzéki pártok részéről természetes az indokolatlan hisztériakeltés, a baloldali pártoktól nem is számítottu nk másra, hiszen politikai céljaik szorosan egybevágnak vagy teljesen átfedésben vannak a külföldi érdekekkel. Napjaink legfontosabb társadalmi problémája a migránskérdés, amelyben teljesen egy platformra helyezkednek a Sorosféle szervezetekkel. Nagy kérd és viszont, hogy a magát nemzeti érzelműnek tartott Jobbik az Alaptörvény módosításának leszavazása után ismét elárulja a szavazóit, és újra a migránspártiak oldalára áll. Különösen érdekes ez annak fényében, hogy 2016 júniusában még ők adtak be határozati javaslatot, amely lényegesen szigorúbb feltételeket támasztott volna a civil szervezetek külföldi bevételeinek nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatosan. A Jobbik 2016 nyarán még valamennyi civil szervezetet, akik egymillió forint támo gatást kaptak egy naptári éven belül külföldről, külföldi ügynökszervezetként bélyegzett volna meg. Habár az átláthatósági
