Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
161 NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Kö szönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy az új nemzeti politikánk egyik legfontosabb törvényjavaslata fekszik előttünk, ha nem a legfontosabb, amely az Európára és így Magyarországra nehezedő illegális bevándorlás megállítását, át pozicionálását szolgálja. A történet nem új senki előtt, hiszen ha csak az elmúlt két évet tekintjük, 201516ot, akkor jól látható, hogy ennek a törvényjavaslatnak az előzményei megszülettek, és egy, az emberekkel folytatott konzultáció, illetve egy népsz avazás kapcsán adódtak azok a kérdések, amelyekre aztán a parlament többsége választ tudott adni. Itt is elég egyértelmű volt, hogy sajnos bármit is szeretnének a magyar emberek, bármi is az akaratuk, igazából csak a felelős kormányra és az őket támogató k ormánypártokra támaszkodhatnak ebben a kérdésben. Az első a nemzeti konzultáció 2015 tavaszán, ahol több mint 1,1 millió ember válaszolt levélben vagy interneten a feltett 12 kérdésre, és a 12 kérdés elég egyértelművé tette, hogy a magyar emberek azt kíván ják, hogy védjük meg Magyarországot, védjük meg Magyarország határait, védjük meg az európai és a magyar kultúránkat, a magyar emberek lét- és közbiztonságát, és ne engedjünk teret annak a nyomásnak, amit az európai uniós bürokraták ebben a kérdésben gyako rolnak, jelesül, hogy akár a schengeni, akár a dublini egyezményeket hajítsuk félre, és ne teljesítsük az abban foglalt kötelezettségünket, nyugodtan engedjük rá a bevándorlókat, ráadásul a törvénytelen, illegálisan érkező bevándorlókat az országra. Ennek volt a következménye, ha jól emlékszünk, vártuk az Európai Uniónak az egységes, kialakított álláspontját meg a megszervezett határőrzését és hogy mi legyen. Több mint 390 ezer ember rohanta le az országot. Emlékszünk még a déli határrészekre, akár a szerbmagyar határra, a horvátmagyar határra, emlékszünk a Keleti pályaudvarra, az autópályán bolyongó emberek ezreire. (12.30) Jól látható, hogy mi volt az a fejetlenség, és egyébként akkor is már világossá vált előttü nk, hogy nemcsak egy fejetlenségről van szó az Európai Unió részéről, hanem egy direkt eltervezett akcióról, mert ők azt mondták, hogy a bevándorlás jó dolog, hiszen azzal két ügyet is szolgálhatunk. Egyrészt Németország hiányzó munkaerejét lehet helyrepof ozni, másrészt pedig a demográfiai mélyrepülésen is velük kívántak segíteni. Nos, a magyarok ebből nem kértek, és így a saját kezünkbe kellett vennünk a dolgok irányítását. Emlékszünk arra, hogy műszaki és jogi határzárat hoztunk létre. Első körben az idei glenes biztonsági határzárra és a gyorstelepítésű drótakadályra gondolok. Ezzel egy stabil műszaki akadállyal jeleztük, hogy határ van, a határon megerősítettük a határőrizeti feladatokat ellátó rendőrséget, háromezer határvadászt vettünk fel, illetve irán yoztuk elő háromezer határvadász felvételét és a határra való rendelését. A Magyar Honvédséget olyan helyzetbe hoztuk, hogy részt tudjon venni ebben a feladatban. Sokkal szigorúbb bevándorlási, migrációs törvényeket alkottunk. Két fontos dolog: az egyik, h ogy az embercsempészek ezentúl szigorúbb büntetést kaphatnak Magyarországon, másrészt pedig ennek a műszaki határzárnak a leküzdése bűncselekménynek számít. Most ezek az intézkedések pillanatok alatt bebizonyították, hogy nekünk van igazunk. Ha a határt me gvédjük, ha Magyarország és egyben az Európai Unió schengeni határát megvédjük, akkor nem tudnak arra jönni a bevándorlók, tehát hihetetlen drasztikus módon lecsökkent egyik napról a másik napra a bevándorlók száma. Ott volt egy kisebb csata is. Megtámadtá k az egyik magyar határátkelőt, amit aztán itt az ellenzék politikusai Gyurcsány vezetésével egy békés ellenállásnak, demonstrációnak neveztek, de akik ott azt végigélték, bizony azoknak inkább halálfélelmük volt, mint hogy békés demonstrációt vettek volna észre ebben a támadásban. Nos, a szerbmagyar határt megvédtük, akkor áttolódott a rendszer a horvátmagyar határra. Ott is ugyanezt meg kellett tennünk, és gyakorlatilag a határzárak őszi átadása után, szeptemberi és novemberi átadása után nullára, zérus ra redukálódott a határátlépők száma. Nem volt érdemes erre jönni az Európai Unió felé. Ez a déli, délkeleti, tehát a nyugatbalkáni határ megvédését jelentette. Időközben ezek a brüsszeliek meg kifundálták azt, hogy ha már bent vannak legalább másfél
