Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 18. kedd (213. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1488 egyszerre gyalázták meg, és még lehet ezen jót mosolyogni. De egy biztos, ha van valami, amiért közösen k ell erőfeszítéseket tennünk, az az, hogy a diktatúrák áldozatainak az emlékét ne lehessen meggyalázni, és senki ne mondhassa azt, hogy Magyarország számára az az igazi feladat, hogy az áldozatok emlékét gyalázzuk meg, és eközben a villamos energia árának d rámai emelkedése egy mellékkérdés, senkit nem érint, csak a kormány akarja ezzel elterelni a problémák elől a figyelmet. Napnál világosabb, hogy orbitális hazugságról van szó. Egy biztos: a Fidesz mindent megtesz annak érdekében (Az elnök a csengő megkocog tatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy ne lehessen európai színtéren a magyar áram árát drámaian emelni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A kormány nevében Aradszki András államtitkár úr fog válaszolni az elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Gondolom, biztos a válaszomnak abban a ré szében, hogy a kormány is mindent elkövet azért, hogy Magyarországon ne növekedjék jelentősen az energia ára, és legfőképpen ne szűnjék meg a villamos energia árának szabályozott módon történő megállapítása. Ezzel ellentétes lépéseket tesz az Európai Unió, azaz Brüsszel, amikor a 2016. november 30án benyújtott „Tiszta energiát minden európainak” című csomagjában több, a villamosenergiaszolgáltatást szabályozó rendelkezést, irányelvet kíván megváltoztatni, mindezt úgy, hogy súlyosan sérti álláspontunk szer int a szubszidiaritás és az arányosság elvét. E tekintetben ma az Európai ügyek bizottsága ülést tartott, és úgy döntött, hogy ez ellen fel kell lépnünk. Fel kell lépnünk már csak azért is, mert a brüsszeli előterjesztés nemcsak az árszabályozás tekintetéb en tesz olyan lépéseket, amivel Magyarország és más európai ország érdekét is sérti, hanem olyan ellátásbiztonsági problémákat okoz, amelyeknek a következményei beláthatatlanok lesznek. A regionális operatív központok létrehozásával olyan lehetőséget terem t a brüsszeli szintű beavatkozásra, amely alapján krízishelyzetben, piaci zavarok kezelése esetében a magyar államnak és más államoknak sem lesz meg az a hatáskörük, ami eddig megvolt, hogy hatékonyan, gyorsan, az emberek, a polgárok ellátását biztosítva t udjon fellépni, hanem egy meghatározott mechanizmuson keresztül a krízishelyzetben, ellátási helyzetben levő ország máshonnan, jóval messzebbről, távolabbról szerzi be a szükséges energiaforrást, ami törvényszerűen energiaáremelkedéshez vezet. Mi ezt nem akarjuk. Azt szeretnénk, hogy e tekintetben is, tehát a krízishelyzet kezelésében is maradjon a magyar hatóságoknál, a magyar kormánynál a hatáskör. De azt is el kell mondani, hogy az árkérdésben is álságos magatartást követ Brüsszel, amikor azt mondja, az ért kell kivezetni a szabályozott árak rendszerét azokban az országokban, ahol ez még fennáll, merthogy ez akadályozza a piaci versenyt. Azért álságos ez az álláspont, mert 201015 között az európai uniós országokban, ott, ahol versenypiaci alapon működtet ték az árszabályozást, ott, kérem szépen, mindenütt emelkedett a gáz és az elektromos áram ára. Magyarország e tekintetben kivétel, mert itt nemhogy emelkedett, hanem a villamosenergiaárak több mint 27 százalékkal, a gázárak több mint 36 százalékkal csökk entek Magyarországon. Az EUban, ahogy említettem, 201015 között az emelkedés átlagosan 2025 százalékkal volt azonosítható. Hozzá kell tennem azt is, hogy az uniformizált európai szintű szabadpiaci árszabályozás nem veszi figyelembe a tagállamok eltérő a dottságait és értékeit, nem veszi figyelembe azt, hogy például a keleteurópai országok jövedelmezősége, illetve az ott élő lakosok jövedelme 70 százaléka az európai uniósokénak, és sokkal nagyobb arányú az energiaköltségük a jövedelmükhöz képest, mint az Európai Unió más, fejlettebb országainak. Ezek a történelmi adottságok arra lesznek jók, azért kell figyelembe venni, hogy mindenki számára elérhető áron tudjuk biztosítani az energiát. Ha ezt nem tesszük meg, és hagyjuk, az európai nómenklatúra, azaz Brüs szel irányait vesszük föl, és
