Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - DR. TILKI ATTILA (Fidesz):
1465 településen egy olyan tornatermet kívánnak építeni, amely ezek után ki tudja, hogy kinek lesz igazából igénybe vehető. Hiszen láthatjuk, a kérdések merülnek fel folyamatosan, hogy egy olyan telepü lésen, ahol állandó financiális problémák vannak, fenntartható lesze egy ilyen tornaterem. Fenntartható lesze abban az esetben, ha már, mondjuk, nem a Máltai Szeretetszolgálat az iskola fenntartója? Egyáltalán a Máltai Szeretetszolgálat lesze az, aki ez t az intézményt tudja majd használni, vagy a diákok tudják használni? Vagy egyébként a település lakói fogják tudni használni? Az pedig már tényleg csak hab a tortán negatív értelemben, hogy mindezt a tornateremberuházást egy olyan cég nyerte el, aki múlt év áprilisában 18 nap alatt 1,7 milliárd forint értékben nyert el uszoda, illetve tornateremfelújításokat úgy, hogy ez egy egyszemélyes kft., korábban soha nem volt ilyenben tapasztalata, és egyébként pedig offshoreszálak voltak benne. Egészen addig, am íg nem indult el az állami pályázaton, addig offshoretulajdonosa volt. Így hát felmerül mindenesetre a kérdés, hogy a tiszabőiek nyomorúságos helyzetén, az odavitt tornacsarnokon egyáltalán ki akar nyerészkedni, ki állhat e mögött a cég mögött, biztos kez ekben vane ez a beruházás, és hogy egyébként mi lesz a tornaterem sorsa, amelyet talán mondhatom azt, hogy eddig nem látott biztonsági intézkedésekkel őriznek - megtekintettem a helyszínen , folyamatos biztonsági szolgálattal, valószínűleg azért, hogy ne hogy még mielőtt felépül, lábon ellopják az épületet. A kérdés legutolsónak az, hogy valóban erre vane szüksége annak a településnek, valóban egy 300 millió forintos tornateremre vane szüksége a településnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) akkor, amikor a közüzemi díjakat sem tudja kifizetni; akkor, amikor a legalapvetőbb funkcióit sem képes ellátni az önkormányzat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm. Tilki Attila képviselő úr következik, a Fidesz képvi selője: „Árokháty Bélára emlékeztünk Gyürén!”. Parancsoljon! DR. TILKI ATTILA ( Fidesz ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tegnap a Hold utcai református templomban ünnepi istentiszteleten egy új orgonát avattak fel Fassang László orgonaművé sz csodálatos játékával. Az új hangszert Faragó Attila orgonaépítő és az általa vezetett AerisOrgona Kft. tervezte és készítette. Talán nem véletlen, hogy Faragó Attila, aki Gyürében, egy kicsi szabolcsi faluban nőtt fel, orgonaépítő lett. Az XX. század le gnagyobb orgonaépítője, Árokháty Béla is pont ebben a faluban, Gyürén született. Az orgona a hangszerek királya, a legnagyobb méretű, hangerejű, hangterjedelmű és legváltozatosabb hangszínekkel rendelkező hangszer. Már Krisztus előtt a III. században ismer ték. Johann Sebastian Bach, Beethoven csodálatos orgonadarabjai mindannyiunknak a fülébe csengenek. Éppen nagytiszteletű Árokháty Béla írt érdekes történetet egy tanulmányában Beethovenről. Ezt írta Beethoven kiadójának Lipcsébe: „Orvosom tilalma ellenére nekiülök, hogy segítsek a magyar bajuszosoknak, akiket szívből szeretek” - írja a kiadójának. 75 éve halt meg Árokháty Béla, aki a XX. századi református egyházzene mindenese volt. Gyüre község híres szülöttét Karácsony Sándor jellemezte a legszebben: „Áro kháty Béla nemcsak muzsikus volt, hanem lelkipásztor is, aki terelte és vigasztalta nyáját. Teológus volt, aki kálvini alapon vitte be a gyülekezeti elvet az énekügyünkbe. (23.10) Valláspedagógus, aki még vallástanári módszert épített a tanításba, amikor p edig szakfelügyelő lett, egyrészt a rábízott iparostanoncok lélektanát kutatta, másrészt a vallástanítók továbbképzését segített megoldani. A zenében sem csak muzsikus, hanem a protestáns magyar himnológia tudós kutatója, a modern orgonaépítés alapos elmél eti ismerője és hazánkban úttörője is. Az orgona- és az
