Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
1433 TELEKI LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos ez a mai nap, hogy beszéljünk a bérekről és a bérkülönbségekről az Európai Unió t agállamai közt. Viszont amikor ezt tárgyaljuk, akkor egy kicsit szomorú is vagyok, mert a szegény embereknek, a magyarországi romáknak közük nincs ehhez a napirendi ponthoz. Azért nincsen, mert önök nem adták meg, kormánypárti képviselőtársaim, azt a lehet őséget, hogy tudjanak ők is élni azzal a lehetőséggel, hogy bérből, fizetésből tudjanak megélni. Mondok két olyan fontos dolgot, amelyik… (Közbeszólásra a Jobbik soraiból:) Igen, hova tűnt Farkas Flórián? Ezzel akartam zárni, de most is megkérdezhetem, hog y ennél a fontos napirendi pontnál hova tűnt Farkas Flórián. Fel van írva egyébként, hogy a végén kérdezzem meg, de akár most is meg lehet, mert ennél a napirendi pontnál neki mindenképpen itt kellene lenni. Nemcsak azért, mert kormányzati szinten ő képvis eli a romákat, azért is, mert parlamenti képviselő, és fontos lenne, hogy ő is szót emeljen a romák érdekében, illetve a szegények érdekében. De mint ahogy a három év alatt nem láttuk és nem hallhattuk felszólalni, így miért várnánk el, hogy most éppen enn él a napirendi pontnál felszólalna? És semmilyen retorziót nem kap egyébként Farkas Flórián a miniszterelnök úrtól vagy éppen a kormány tagjaitól, vagy a parlamenti képviselőtársaitól, mert nagyon sok frakcióban nem engednék meg, hogy egy szakpolitikus nin cs ott egy ilyen tárgyalásnál, ahol a romákat is, ebben az esetben a romákat is képviselhetné, tehát elmondhatná, hogy milyen prioritásokat tartana fontosnak. Tehát két olyan dolgot szeretnék mondani, ami mindenképpen a szegényeket, a romákat úgy érinti, h ogy nem tudnak igazán ebbe a versenybe beszállni, ami a bérkülönbségek közti versenyhelyzetet jelentené. Elsőként az oktatásról néhány dolgot. Beszéltek már önök is arról, hogy mennyire fontos a földrajzi területeken lévő kiegyensúlyozott bérrendszer bevezetése és mennyire jó lenne, viszont elfelejtik azt, hogy vannak olyan térségei az országnak, ahol elképzelhetetlen, hogy ott igazán a nyílt munkaerőpiacra vagy az elsődleges munkaerőpiacra, ki hogyan mondja, akár az Ormánságból vagy pedig Szabolcs vagy Borsod megyéből kellőképpen tudjanak integrálódni a munka világába. Azért nem, mert az oktatás helyzete nem teszi ezt lehetővé, mert az az elszegényedett településszerkezet, amit láthatunk, az nagyon sokszor azt a dolgot vetíti előtérbe, hogy nem tudnak i gazán továbbtanulni azok a fiatalok. Sőt, azzal, hogy az oktatásban 18 évről 16 évre lecsökkentették a tankötelezettséget, ezzel azt is elérték pontosan, hogy 16 éves korban segélyért fognak sorban állni azok a fiatalok, akik nem tanultak, nem szereztek szakmát, nincsen iskolai végzettségük, és beláthatatlan ideig kint lesznek abban a szférában, ahol a segélyért állnak sorba. Holott mindig azt mondják önök, nagyon fontos, hogy ne a segélyért álljanak sorba a szegények és a romák, hanem próbáljanak meg el helyezkedni. Nem tudnak elhelyezkedni. Egy számot szeretnék önöknek mondani: a törvény elfogadása óta 47 ezer fiatal került ki az iskolapadból, tehát 47 ezren a segélyezetti rendszerbe kerültek be. Kérdezem: kinek éri ez meg? Az adófizetőknek biztos nem ér i meg, akik adókat fizetnek és nem segélyre akarják ezt fordítani, hanem pont ellenkezőleg, innovációra akarják fordítani, hogy Magyarország még szebb legyen, még jobb legyen, még több elsődleges munkaerőpiac jöjjön létre. Ezzel, hogy ők adót fizetnek, nem az innovációt erősítik, hanem pont ellenkezőleg, mivel önök a segélyezettek számát növelik, ezért oda fognak elmenni az adóforintok. Jól van ez így? Énszerintem nincs ez jól. Ezért gondolják meg, hogy az oktatásban továbbra is ugyanilyen elánnal akarnake részt venni. Tehát elsődlegesen a tankötelezettség leszállítása, ami azt gondolom, nagy problémát jelentett. A másik pedig a szakképzés rendszere. Azért mondjuk ki őszintén, hogy a szakképzés rendszerében olyan hiányosságok vannak, amellyel nagyon nehéz l ehet szembenézni azért, mert éppen azokból a térségekből, amelyről beszélek, nem tudnak elkerülni a szakképzési rendszerekbe. Még azoknak sem könnyű egyébként, akik nagyobb városokban vannak. Biztosan Cseresnyés
