Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz):
1413 hogy a felesége többmilliós jutalmat tud neki adni. Akkor kisebb problémáik lennének a magyar munka vállalóknak is, de azért ezen jó lenne elgondolkodnia, mielőtt ilyen magasztos kijelentéseket tesz. Ha jól értelmeztem ezt a vitát, ma arról kéne beszélgetnünk, hogy, mondjuk, a pápai hentes, aki az amerikai soron dolgozik, miért keresi harmadát, mint ha á tmegy hatvan kilométerre Ausztriába, egy ugyanolyan amerikai sorra. Legalábbis én a címből arra gondoltam, hogy ebben kellene nekünk valamit csinálni, erről kellene beszélgetnünk, nem arról, hogy 2002ben mi volt éppen Magyarországon. Csak szeretném mondani fideszes képviselőtársaimnak, hogy az a szakadék, ami kialakult a bérekben, 2010 után még nagyobb lett. Ugyanis, ahogy elmúlt az európai uniós válság, sokkal nagyobb lett a munkaerőigény, nagyságrendekkel nőttek meg az ottani bérek, a magyar fizetések meg csak bruttóban emelkedtek. Lásd minimálbér, államtitkár úr, aminek a reálértéke most érte el a 2010es szintet. Egyébként jó, hogy óriásikat emeltek, örültek neki a cégek, néhány tönkre is ment bele, de ettől a melósnak a fizetési bo rítékban nem lett sajnos semmivel sem több; most van jelenleg a 2010es reálértéken, ha az inflációt is figyelembe vesszük. Tehát én azt hiszem, nekünk most az lenne a dolgunk, hogy megpróbáljunk olyan ösztönző rendszert találni, ez igaz a mi szakmánkra is , és igaz például az európai uniós támogatások következő ciklusbeli szervezésére is, hogy igenis, ahol munkavállalók vannak, márpedig az agráriumban is vannak, csak azok kaphassanak normális támogatást, megfelelő támogatást, akik a legnagyobb hozzáadott ér téket tudják hozzátenni, és egy megfelelő bérszinten tudják az embereket foglalkoztatni. Innentől kezdve sokkal kisebb lenne a vidéknek is a problémája. Mert gondolom, azt nem vitatja senki, hogy a legnagyobb szakadék az agráriumban van, mert abban a pilla natban, hogy átmegy valaki Csornáról Ausztriába dolgozni, ott már nem háromszoros, hanem akár hathétszeres fizetésekkel is találkozik. Szerintem erről kéne beszélgetni és nem arról, hogy mi volt 2002ben. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, k épviselő úr. Újabb kör, rendes felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjából Simon Róbert Balázs képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! SIMON RÓBERT BALÁZS ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! E bben a több mint négy órája tartó vitában már soksok témát érintettünk. Próbálok most néhány olyat megemlíteni, amiről talán nem annyira részletesen esett szó. Ezek közül elsőként talán az adókedvezményeket, illetve egészen pontosan a munkahelyvédelmi akc iótervet említeném. 2013. január 1jétől a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett, igénybe vehető célzott kedvezmények a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévők, úgymint a fiatalok, a kisgyermekesek, az alacsony iskolai végzettségűek és az idősek munkavállalását hivatottak elősegíteni. A kedvezmények elsődleges célja a foglalkoztatás ösztönzése, amelyet a célcsoportokba tartozó munkavállalók után igénybe vehető munkáltatói adókedvezmények biztosítanak. Megjegyzem, egyetlenegy uniós tag ország sem alkalmaz kedvezményeket olyan széles körben jelenleg, mint Magyarország. A kedvezményezettek köre tovább bővült: a 2015ös év elejétől a kismamák után járó kedvezmény esetében részmunkaidős foglalkoztatás során is a teljes kedvezményt lehet érvé nyesíteni 100 ezer forint vagy e feletti bér esetében. Továbbá annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban dolgozók foglalkoztatása tovább bővüljön, a munkahelyvédelmi akció évközi kiterjesztésére is sor került. A 2015. július 1jétől igénybe vehető új munkahelyvédelmi kedvezmény értelmében a mezőgazdasági munkakörökben foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti
