Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
1411 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a Jobbikképviselőcsoportból Sneider Tamásnak, az Országgyűlés alelnökének a felszólalása következik. Parancsoljon, alelnök úr! SNEIDER TAMÁS ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gyakran hangoztatott érv, hogy a bérek mért ékét meghatározza a termelékenység mértéke. Ebben van igazság, de ez csak részigazság. Ha megnézzük Nyugat- és ÉszakEurópát, azt láthatjuk, hogy a termelékenység átlagosan a duplája Magyarországénak. Ez, ha a magyar viszonyokból indulunk ki, elméletileg m indössze kétszer nagyobb bérek kifizetését jelentené NyugatEurópa és ÉszakEurópa térségeiben. Viszont tudjuk, hogy nem kétszer nagyobbak a nyugateurópai bérek, hanem bizony öthatszor, sőt ÉszakEurópában hétszer magasabbak ezek a bérek. Tisztelt Képvis előtársaim! Viszont van egy másik nagyon fontos, sőt még talán fontosabb mutató a bérek mértékével összefüggésben. Ez a mutató az adott országban működő szakszervezet erőssége. Ha megnézzük az összefüggéseket, akkor nem meglepően azt tapasztaljuk, hogy az erős szakszervezeti rendszer és a magas bérek mértéke kéz a kézben jár. Tanulmányok tömegei mutatják be a nyugateurópai szakszervezetek munkáját, a munkaadókkal és a kormányokkal kapcsolatos állandó napi szintű érdekegyeztetésüket. Ennek a bemutatására mo st nyilván nincs lehetőségem, de én egyszerű axiómaként fogalmazom meg azt a tételt, hogy erős szakszervezet egyenlő magasabb bér. Számomra egyértelmű, hogy a termelékenység növelése nem valósítható meg olyan szakszervezetek nélkül, amelyek a bértárgyaláso knak köszönhetően kiszorítják azokat a cégeket, amelyeknek a termelékenysége vagy kizárólagosan az éhbéreken, vagy a teljesen elavult technológián alapul. Ezeket a cégeket rábírják a technológiai és munkaszervezési fejlesztésekre, persze közösen a kormánny al, hitelekkel, támogatásokkal segítve azokat a cégeket, amelyek hajlandók alakítani az eddigi viszonyokon. Ezáltal létrejön egy olyan helyzet, amikor a jól működő, modern céggel szemben nem kerül versenypiaci előnybe az a cég, amely nem hajlandó fejleszte ni, és amely csak éhbérért hajlandó dolgoztatni. Nyugat- és ÉszakEurópában éppen az ilyen kizsákmányoló cégek versenyképességi hátrányt okozó magatartása miatt tömörülnek iparági testületekbe maguk a munkaadók, és fogadják el egyöntetűen az ágazati bérmeg állapodásokat. Bármennyire is érdekes, de ezzel a valamikori céhekhez hasonlóan egyszerűen kiszűrik maguk közül a kontárokat, a gyenge teljesítményűeket, akik leviszik az áruk és a fizetések színvonalát. Visszatérve a szakszervezetekre: elengedhetetlen a j ogi megerősítésük, és a növekedésükhöz szükséges olyan feladatokba is be kell vonni őket, amik amúgy is a profiljukba vágnak. Néhány dolgot szeretnék csak kiemelni ezzel kapcsolatban. A munkajogi jogvédelem megerősítése nagyon fontos kérdés Magyarországon. Sokkal több munkajogi jogászra volna szükség. Erre nagyobb költségvetési forrásokat kellene fordítani, és elsősorban a szakszervezetek támogatásán keresztül. Munkaerőpiaci és gazdasági kutatóintézet felállítása. Alig létezik ilyen Magyarországon, szakszer vezeti szinten nem is létezik. Ez NyugatEurópában és ÉszakEurópában teljesen természetesen bevett szokás. Sokszor ezeknek az intézeteknek a működésével emelik a béreket és tárgyalnak a kormánnyal az adott szakszervezetek. Az üdültetés szélesebb körű megs zervezése a dolgozók számára. Ez is egy tipikusan olyan feladat, amivel meg lehetne erősíteni a szakszervezeti mozgalmat. Önkéntes munkanélkülialap létrehozása. ÉszakEurópában ez gyakorlatilag kizárólag a szakszervezetek területe. És tudjuk jól, hogy Mag yarországon - Európában elképesztő módon - mindössze három hónap áll rendelkezésre munkanélkülisegély címén, és utána kész, vége, elfogyott ez a lehetőség. ÉszakEurópában ez két évig tart, kérem szépen. Ráadásul két forrásból kapják a dolgozók a béreket, egyrészt önkéntes forrásból, és az állam is biztosít forrásokat a munkanélkülisegélyre.