Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP):
1409 amelyiknek önök kedveznek, és akinek a fogyasztása igazából hiányzik a magyar gazdaság fejlődéséből. Véletlenül hangzott el a napokban, hogy mit is csinál ez a „Trampli” elnök ott A merikában, és úgy mellékesen megjegyezték, hogy hülyéskedhet a Trump, mert az amerikai GDP 85 százaléka a harmadik szektorból, a szolgáltatásokból áll, tehát a belső piac elviszi a gazdaságot. Mellette még 15 százalékot elnyomják a világba fegyvereket, ezt , azt, amazt, de olyan szinten áll a belső forgalom a szolgáltatások révén, amibe belefér, hogy a „Trampli” mond ilyeneket, olyanokat, a 85 százalék az ott szépen megvan. Na, ebben vagyunk Magyarországon durván lemaradva, mert az emberek többsége annyira s zegény, hogy ezt a szolgáltatóipart nem tudja fönntartani, nem tudja fejleszteni, nem tud igényes szolgáltatásokat igénybe venni, mert nincs rá pénze. Tehát amikor a bérek felzárkózásáról beszélünk, akkor igazából az önök elhibázott gazdaságpolitikája az, amit kritika alá kell vennünk, mert annak az eredménye, hogy rétegenként rendkívül eltérőek a jövedelmi viszonyok: a felső 10 százalék már közel van Európához; az átlag, illetve az az alatti dolgozói keresetek viszont egyértelműen dolgozói szegénységet jel entenek. Ezért mondjuk mi azt, hogy a minimálbér nettója érje el a mindenkori nettó átlagbér 60 százalékát. Ez egy európai gondolat, igaz, hogy önök herótot kapnak Európától, de azért higgyék el, ott már néhány dolog sikerült, és lehet, hogy jobban, mint ö nöknek. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjából Szászfalvi László képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! SZÁSZFALVI LÁSZLÓ ( KDNP ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! 2010 előtt a szocialista kormányok idején a gazdaság csökkenése és a munkanélküliség drasztikus növekedése volt a jellemző. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.) A kormányváltás óta eltelt időszakban a Fi deszKDNPkormányok kiemelten kezelték a magyar gazdaság fellendítését, a munkanélküliség csökkentését. Számtalan szám elhangzott már a mai vitában erről. A reformoknak és a magyar emberek áldozatos munkájának köszönhetően a magyar gazdaság erősödött az elmúlt években. A munkanélküliség jelentősen csökkent 2010 óta, mint hallottuk, 12 százalékról 4,34,4 százalékra. A magyar kormány stabilizálta a költségvetést, és növekvő pályára állította az ország gazdaságát. Mindez lehetőséget teremtett egy hosszú táv ú megállapodás megkötésére a munkaadók és a munkavállalók között, a minimálbér és a szakmunkásminimálbér jelentős növekedésére és a közszférában dolgozók bérszínvonalának kiszámítható emelésére. Tisztelt Országgyűlés! A külföldi munkavállalók magyarország i foglalkoztatása tekintetében is ezek az intézkedések változást hoztak. A 2000es évek első felében igen magas volt a harmadik országokból Magyarországon munkát vállalók száma. A legtöbb munkavállalási engedély román, ukrán és szlovák állampolgárok részér e került kiadásra. A külföldi munkavállalók létszáma a hazai munkaerőpiacon 2004ben volt a legmagasabb, mintegy 64 ezer fő, majd Magyarország uniós csatlakozását követően jelentős csökkenés következett be. 2009 és ’13 között a munkavállalási engedéllyel f oglalkoztatott harmadik országbeli és Magyarországon dolgozó uniós állampolgárok létszáma egyaránt 1010 ezer fő körül alakult. A harmadik országokból származó foglalkoztatottak száma ezt követően is tovább csökkent, míg az Unióból érkező munkavállalók szá ma valamelyest növekedett az elmúlt években. A külföldiek foglalkoztatása 2002től kezdve leginkább a középmagyarországi régióban összpontosult. Ezen belül kiemelkedő a főváros jelentősége, amely a külföldiek foglalkoztatásának egyik meghatározó központja . A harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatása területileg eltér az Unión belülről érkezőkétől. Míg a harmadik országokbeliek száma a dél- és északalföldi, valamint nyugatdunántúli régiókban a legmagasabb, addig a szabad mozgás és tartózkodás j ogával rendelkező uniós állampolgárok jellemzően a fejlettebb középdunántúli régióban vállalnak munkát.
