Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1395 számára nagyobb mértékben emelkednének, akkor novemberben egy pluszemelést kapnak, ráadásul azt január 1jétől, visszamenőleges hatállyal. Ha pedig alacsonyabb lesz az infláció, akkor ez nem vész el, hanem beépül a nyugdíjukba és a következő években is erre rakódnak rá a további emelések. Ez egy olyan rendszer, amiben biztosan csak jól járhatnak a nyugdíjasok, de rosszul semmiképpen nem járhatn ak. Fontos az a kiegészítő kedvezmény, amit a „Nők 40”ként szoktunk emlegetni, amely egy rendkívül népszerű intézkedése a kormánynak, hiszen 186 ezren vették igénybe. Igaz, itt az ellenzéki padsorokban olyanok ülnek, akik ezt nem szavazták meg, de ettől f üggetlenül 186 ezer nő letette a voksát emellett, szemben az ellenzéki pártokkal, és igénybe vették a „Nők 40” kedvezményt, beszámítva részben a gyermekneveléssel töltött időtartamot is. A munkahelyvédelmi akció egyik eleme pontosan arra vonatkozott, hogy 55 év fölött, amikor valaki már fokozottan veszélyeztetett munkavállaló, kevésbé veszik fel a munkáltatók, az állam nyújtson segítséget, hozzáadjon ahhoz, ami segíti ezeket az embereket, hogy munkában maradhassanak. Ha itt az előző évek számait nézem, akko r azt mondhatjuk, hogy tíz, nyugdíj előtt álló személyből hétnek a foglalkoztatásához a munkahelyvédelmi akció segített. Ez azt jelenti, hogy az a járulékkedvezmény, amit az állam biztosít az 55 év fölötti munkáltatók esetében, tíz munkavállalóból hétnél s egítette a munkahely megtartását. Ezek az emberek nem váltak munkanélkülivé, nem csökkent a jövedelmük, nem csökkent az országban a foglalkoztatottság, és nyilván magasabb nyugdíjra is számíthatnak, hiszen meg tudták őrizni a munkahelyüket. Az akció terv 2013ban havonta átlagosan 247 ezer, 2014ben 299 ezer, 2015ben 318 ezer, tavaly pedig 340 ezer 55 év fölötti munkavállaló foglalkoztatási költségét csökkentette. A támogatással foglalkoztatottak között a legnagyobb létszámot képviselő célcsoport - a z összes munkahelyvédelmi akciótervben érintetteké - nyilván az 55 év fölöttieké, 2016ban a teljes támogatotti létszám 38 százalékát tették ki. Az elmúlt négy év alatt a kormány összesen 183 milliárd forinttal támogatta a legidősebb korcsoporthoz tartozó munkavállalók foglalkoztatását. Ez nyilván a szociális hozzájárulási adóból adott 50 százalékos kedvezményt jelenti, a munkabér 100 ezer forintot meg nem haladó része után, így a munkáltatók 2017ben 22 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett csak 1 1 százalékot fizetnek 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén, amely személyenként havonta 11 ezer, évente pedig 132 ezer forint megtakarítást jelent a munkáltatóknak. Amikor tehát javuló foglalkoztatási számokról beszélünk, többek között az ily en intézkedések is benne vannak, amelyek nemcsak a foglalkoztatás bővítésében, de a munkahely megtartásában is segítséget nyújtottak sok százezer nyugdíjhoz közeledő honfitársunk számára. Az ő létbiztonságukat ezekkel az intézkedésekkel is tudtuk segíteni. Dúró Dóra képviselő asszony felszólalására is reagálnék azért, hiszen a kormányzat mind a felsőoktatásban, mind a köznevelés területén, mind a kultúrában elindított béremelési programokat. Azt kell mondjuk, hogy a pedagógusok körében elindított életpálya, amely 50 százalékkal emelte meg vagy emeli meg a pedagógusok bérét, hiszen még idén szeptember 1jén is lesz egy következő ütem (Dúró Dóra: Alapbérét!) , pontosan ez is indukálta részben a többi életpálya emelését is, hiszen a vegyes intézményekből, akár a z egészségügy területéről, akár szociális területről, akár a pályakezdő egyetemi oktatók területéről átvonzott sokakat, mondjuk, egy gimnáziumi tanári státuszba, hiszen ez olyan nagy mértékben növekedett meg, hogy valaki a szociális pálya helyett vagy a fe lsőoktatás helyett inkább a középiskolákban kezdett el tanítani. Ezért is volt fontos, meg nyilván a más ágazatokban dolgozók anyagi megbecsülése szempontjából is fontos volt, hogy azokat a béremeléseket is megtegyük. Ha azt nézzük a pedagógusbértábla kap csán, hogy egy 1820 éves gyakorlattal rendelkező egyetemi végzettségű pedagógusnak miként változott a fizetése, az ő bére 172 ezerről 304 ezer 500 forintra nő idén szeptember 1jére. És ehhez bizony elég erős költségvetési tételek is rendelkezésre állnak, hiszen összességében 264 milliárd 300 millió forint az a többlet, amit a pedagógusbértáblára
