Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1366 Beszéljünk! Szerintem azért vagyunk ma itt, tisztelt képviselőtársaim, hogy ilyen és ehhez hasonló fontos kérdésekről beszéljünk. Hát, akkor itt lesz a lehetőség! Arra is szeretném fölhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy hazánkban a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások által fizetett bérek átlagos értéke 50 százalékkal haladja meg a hazaiakét. 50 százalékkal! (Z. Kárpát Dániel: De adót nem fizetnek!) Ez nem így van, tisztelt képviselőtársam. 50 százalékkal! Tehát egy nagyarányú b éremelés, végig lehet gondolni, hogy kinek fog fájni, vagy kinek árthat, a magyar kicsinek vagy esetleg a multinak, aki egyébként eddig is meg tudta tenni. (Dr. Vinnai Győző: Így van!) Képviselőtársaim, ha arról szól a mai vita, és egyetérthetünk esetleg abban, hogy teljesítmény nélkül nem lehet, nem szabad béreket emelni, akkor van miről beszélni. Ha azt mondjuk, hogy béreket lehet emelni különösen Brüsszel javaslatára, akkor szerintem ez a vita értelmetlen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányp ártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja előtt még az MSZP képviselőcsoportja következik. Jelezték, hogy három felszólaló ismerteti a frakció álláspontját. Elsőként megadom a szót Varga Lászl ó képviselő úrnak. DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem ez az első alkalom, hogy egy politikai vitanap elején olyan kité telek hangzanak el, hogy kormánypárti képviselők próbálják definiálni, hogy miről is szól a vitanap, ez természetes dolog. Egyébként szerintem teljesen másról szól a vitanap, és ezt önök folyamatosan minden megszólalásukban kerülték. Az a helyzet, hogy Mag yarországon az alacsony bérek és a kilátástalanság miatt egy nagyon komoly elvándorlás alakult ki. Persze természetesen 2010 előtt is voltak, akik külföldön vállaltak munkát, de 2010 után, az önök kormányzása idején ez a folyamat drasztikusan felgyorsult, százezrek hagyták el Magyarországot, ami komoly munkaerőhiányt is okozott már; és mire ez már gazdasági problémákat kezdett el okozni, addigra ismerték fel önök a helyzetet, egy piaci folyamatot egyébként megkésve és korlátosan követtek le azzal, hogy egyé bként a minimálbér és a garantált bérminimum emelését komolyabb mértékben kezdték meg idén, mint korábban. Egyébként korábban persze megadóztatták a minimálbért, és sok minden olyat is tettek, amely további elvándorlásra ösztönözte a magyar embereket. Itt hallhattunk hurráoptimista jelentéseket a munkaerőpiaci helyzetről, azonban azt nem hallhattuk, hogy a közfoglalkoztatás és a külföldön dolgozók hatalmas száma is belejátszik ezekbe a javulónak látszó adatokba, és bármit is mondott Bánki Erik, bizony egy i lyen helyzetben, a magyar gazdaság jelen állapotában egyetlen lehetőség a nagyarányú béremelés, s az egyetlen dolog, amit tehet a magyar kormány is a maga által kezelhető területeken. Ki kell mondani, hogy a bérkülönbség fenntartása NyugatEurópa és Magyar ország között a tőlünk nyugatabbra lévő fejlettebb államok érdeke azért, mert ott az egyre csökkenő munkaerő, a nagyarányú munkaerőszükséglet egy kényelmes megoldása az, hogy az Európai Unión belül a keleteurópai államokból - igen, Lengyelországból és te rmészetesen más keleteurópai tagállamokból is, de különösen sújtva Magyarországot - nyugatra áramlik a szakképzett munkaerő, de hát ez Magyarországon és KeletEurópában elképesztően komoly problémákat okoz. Megfelelő adórendszerre, megfelelő oktatásra, ru galmas átképzésekre lenne szükség tehát, és nem beszéltek arról sem, hogy informatikust, építőiparban dolgozót, vendéglátásban dolgozót vagy egészségügyi dolgozót bizony nagyon nehezen találni, mert Magyarországon óriási a munkaerőhiány ezeken a területeke n.
