Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1357 belül a következő két évben mintegy harmadával növekszik az átlagbér a szociális ágazatban, mintegy 90 ezer főre kiterjedően. A közszféra más területein is jelentős bérintézkedések történtek, illetve vannak most is folyamatban. Csak kiragadva néhány pél dát, gondoljanak a 2013ban bevezetett pedagóguséletpályamodellre, vagy a 2015ben a rendvédelemnél és a honvédségnél indított életpályamodellekre. De itt kell megemlítenünk a közoktatásban a nevelőoktató munkát segítő vagy a felsőoktatásban dolgozó oktat ók és a tudományos kutatók, a kulturális ágazatban dolgozók, illetve az állami tisztviselők bérének a rendezését. Tisztelt Országgyűlés! A reálkeresetek növekedése terén is komoly eredményekről tudok beszámolni. Az évenkénti rendszeres minimálbér- és garan tált bérminimumemelések, a közszféra béremelései és a versenyszférában - ahol a kormánynak nincs közvetlen ráhatása a bérek alakulására - megvalósított béremelések, az adócsökkentés, valamint az alacsony infláció következtében a nemzetgazdaság egészében 2 010 és ’16 között családi kedvezmény nélkül átlagosan 17,9 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevételével 23,8 százalékkal növekedtek a reálkeresetek. A családi kedvezménnyel együtt hat év alatt bekövetkezett reálkeresetnövekedés 10 százalékponttal meghaladja a 2003 és 2010 közötti nyolc évben kedvezőbb gazdasági feltételek között megvalósult 13,8 százalékos reálkeresetemelkedést. A családi kedvezmény 2011. évi bevezetésének és a 2014. évi kiterjesztésének köszönhetően az elmúlt hat évben a gyermek et nevelő munkavállalók körében a reálkeresetek növekedése lényegesen magasabb volt az átlagosnál, így egy gyermek esetén 22,4 százalékkal, két gyermek nevelése esetén 31,2 százalékkal, három gyermeknél pedig 51,2 százalékkal emelkedtek a családos munkavál lalók reálkeresetei. A versenyszférában dolgozók átlagos reálkeresete 29 százalékkal, a közfoglalkoztatás nélkül számolt közszférában dolgozóké pedig 25 százalékkal nőtt a 2010 és ’16 közötti hat évben, szemben a 2002 és 2010 között nyolc é v alatt a versenyszférában megvalósult 18,2 százalékos, illetve a közszférában végbement 7,7 százalékos reálnövekedéssel. A reálkeresetek a 2013. év elejétől kezdve tartósan, hónapról hónapra növekedtek, így 2017 januárjában a nettó reálkeresetek már 49 hó napja nőttek töretlenül. A foglalkoztatás gyors növekedését követően a megváltozott munkaerőpiaci helyzet lehetővé tette, hogy a kormány is hozzájáruljon a bérek európai felzárkóztatásához. A bérek növelésének elősegítésére és a munkaerőhiány kezelése érde kében a kormány 2016 novemberében átfogó megállapodást kötött a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, amelyben a felek elkötelezték magukat a gazdaság versenyképességének javításában, a bérek növelésében, valamint ezzel egyidejűleg a bérekre rakódó t erhek mérséklésében. A keresetekre rakódó terhek és a társasági nyereségadó csökkentése a vállalkozások versenyképességének megőrzése mellett ad teret a bérek további növelésére. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős mértékű emelése gyorsítja a b érfelzárkózás folyamatát, amit az is fokoz, hogy nem csak a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottakat érinti, mivel a náluk magasabb keresettel rendelkezők fizetését is növelni kell a korábbi bérdifferenciák fenntartása érdekében. A maga sabb bérek újabb lökést adnak az aktivitás további emelkedésének, a munkavállalási hajlandóság növekedésének, hiszen a munkával megszerezhető jövedelem jelentősen emelkedik. A közfoglalkoztatási programok végső céljának megvalósítása érdekében is fontos lé pés a bérek emelése, az alacsonyabb közmunkásbérrel szemben ugyanis a magasabb minimálbér vonzóbbá teszi a belépést az elsődleges munkaerőpiacra. A bérfelzárkózás segíthet az elvándorlás problémájának kezelésében is, hiszen a jól képzett, tehetséges munkae rő kevésbé folyamodik külföldön való munkavállaláshoz, és hozzájárulhat a külföldön munkát vállalók hazaköltözéséhez is. A szakszervezetekkel és a munkaadói érdekképviseletekkel 2016 novemberében aláírt megállapodás eredményeként a következő hat évben a re álbérek akár 40 százalékkal is növekedhetnek. A 2017. januárra vonatkozó KSHadatokban is
