Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében. - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1354 rendelkezésre. A frakciók részére biztosított időkeretek magukban foglalják a 1515 perces vezérszónoki felszólalások ide jét is. ELNÖK : Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Először a kormány vitaindítójára kerül sor, 40 perces időkeretben, amit két felszólaló fog ismertetni. Elsőként megadom a szót Cseresnyés Péter úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtit kárának. CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Utolsó alkalommal ilyen vitanap keretében tavaly novemberben tal álkoztunk, amikor is a mai témánkhoz hasonlóan fontos kérdés, a munkaerőhiány került terítékre. Bízom benne, hogy a mai vitanap a valódi párbeszéd jegyében fog telni, hiszen egy olyan kérdést járunk körül, ami közvetlenül vagy áttételesen az egész társadal mat érinti. Mindenki, aki dolgozik, érdekelt abban, hogy a bére minél magasabb színvonalat érjen el, ráadásul nemcsak önmaga, hanem családja, így a gyermekei szempontjából is az egyik legfontosabb gazdasági kérdés, hogy havonta mennyi folyik be a családi k asszába. Aki pedig nem dolgozik, de szeretne munkát vállalni, annak sem lehet közömbös, hogy a leendő béréből hogyan tudja majd finanszírozni a költségeit, képese a befolyt összegből elsődleges szükségletein felül bármit is fedezni, elégségese a munkájáé rt kapott ellenérték az emberhez méltó élet biztosításához, a családalapításhoz. A bérek tehát mindenkit foglalkoztatnak, és őszintén remélem, hogy a mai politikai vita közelebb vihet bennünket azoknak a folyamatoknak a megértéséhez, amelyek a bérfelzárkóz ás esélyeit növelik, és azt is jelzik, arról is szólnak, hogy az elmúlt évben, az elmúlt években mi történt. Őszintén remélem, hogy a vitanap végére konstruktív párbeszéd keretében el fogunk jutni oda, hogy többek között ezekre a kérdésfelvetésekre is reál is válaszokat tudunk adni. Először is hadd szögezzem le, hogy a felvetett kérdésre adandó választ nem közvetlenül a bérszínvonal vizsgálatával kell kezdenünk. Ahhoz ugyanis, hogy megfelelő béreket lehessen fizetni, egyrészt megfelelő gazdasági feltételekre , másrészt pedig olyan munkahelyekre van szükség, amelyek képesek az elvárt színvonalú bért a munkavállalónak kifizetni. Harmadrészt pedig szükség van olyan munkavállalókra, akik az adott feladatot el tudják végezni. Csak miután e kérdések tisztázásra kerü ltek, leszünk képesek arra, hogy érdemi eszmecserét folytassunk a bérek mértékéről és a bérfelzárkóztatásról. A kormány kiindulási pontja, hogy a nemzet jóléte csak egy munkaalapú társadalom építésével alapozható meg. A társadalom tagjai számára egyértelmű vé kell váljon, hogy a boldogulás, az egyről a kettőre jutás csak munka, kemény munka révén érhető el. Ahhoz nyilván az első és legfontosabb tényező, hogy legyenek megfelelő számban álláshelyek. A polgári kormány a 2010es kormányváltást követően ezért is hirdette meg programjában a foglalkoztatás jelentős bővítését. (14.40) A tíz év alatt jelentős számú új munkahely létrehozásának a szándékát akkor nemcsak a politikai ellenzék, hanem a szakmai közvélemény részéről is értetlenség és kétség fogadta. Nézzük m eg azonban, hogy hol tartunk most ennek az ambiciózus célnak az elérésében! Nem szeretném önöket statisztikákkal untatni, ezért csak röviden említek néhány adatot a foglalkoztatásról és a munkanélküliségről. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 201 7. év eleji adatai szerint a foglalkoztatottak száma közel 4 millió 400 ezer főre nőtt, míg a munkanélküliek száma körülbelül 200 ezerre esett vissza. A rendszerváltoztatás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság és ilyen alacsony a munkanélküli ség Magyarországon. 2010 óta a 1564 éves népesség gazdasági aktivitása az Európai Unió országai közül Magyarországon nőtt a leggyorsabb ütemben, de a foglalkoztatás növekedését és a munkanélküliség csökkentését tekintve is az első négy ország között vagyu nk.
