Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 10. hétfő (212. szám) - Pócs János (Fidesz) - a földművelésügyi miniszterhez - „Mennyiben válnak kedvezőbbé a mezőgazdasági kárenyhítés feltételei legutóbbi törvényi változtatások után?” címmel - ELNÖK:
1318 A minisztérium rendeletmódosítása, amit egyébként Fazekas Sándor jegyez, a GMOmentes termelésben felhasználható takarmány ügyét járja körül, sze mlátomást a takarmánycégek érdekében. Érdekes, hogy az indoklásban nincs hivatkozás az Alaptörvényre, viszont utalás van a gazdaságra. Vajon kinek az igényeiről van szó? Szerintem a takarmánygyártó és forgalmazó cégek igényéről van szó, amelyek a behozott glüfozáttűrő délamerikai génmódosított szója miatt nem képesek ezt a címkét rátenni a termékeikre. Nem fogyasztói érdek van itt, sőt éppen a fogyasztók megvezetését legalizálják a minisztérium rendeletének szintjén. A legdodonaibb rész azonban az, amikor egy több összetevőből álló élelmiszernél a feltüntethető GMOmentességre való jelölés alkalmazható. Abban az esetben tehát, ha a 89 százalékot éri el például a génmódosított termék, 10 százaléknál több az, ami nem génmódosított, ráteszik azt, hogy ez egy GMOmentes termék. Hát ez milyen dolog?! Hogy lehet ilyet tenni ilyen összetett élelmiszerek esetén? Komoly szándék nyílt a kommunikáció megváltoztatására, és látszik az, hogy igazából az embereket csapják be, és a nagyvállalatok érdekeit képviselik. ELNÖK : Nagy István államtitkár úrnak adom meg a szót. DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a kérdést, mert egy olyan vita kezd kialakulni a közvéleményben, amely a teljes - ismétlem, a teljes - félreértéséből ered mindannak a szándéknak, amit a földművelésügyi tárca szeretne. Szó nincsen arról, hogy puhítanánk a rendeletet. Szó nincsen arról, hogy GMOmentesnek neveznénk valamit a magyar jo gszabályban, ami 0,1 százaléknál magasabb arányt tartalmaz. Azt szeretném, ha megértené, képviselőtársam, hogy arról szól, hogy minden olyan termék, amelyet Magyarországon GMOmentes védjeggyel fogunk ellátni, az 0,1 százalékos határértékkel tartalmaz génm ódosított anyagokat. Ahhoz, hogy hogyan jutunk el magáig a termékig, amely védjeggyel van védve, az pedig a következő, és ezért kellett hozni intézkedéseket a tárcának. Mindenütt rajtunk kívül a világban a Duna Szójaegyezmény keretében és bárhol, ahol véd jegyekkel védik a génmódosításmentes termékeket, ott 0,9 a határérték. A 0,9et azért írtuk bele a rendeletbe, mert jelen pillanatban a magyarországi technológia úgy működik, hogy előállítjuk a GMOmentes szóját, majd azt kivisszük Ausztriába feldolgozásr a, és onnan visszakerül Magyarországra. Természetesen Ausztriában nem tudunk 0,1 százalékot garantálni, hiszen ott a Duna Szójaegyezmény 0,9et garantál, és azzal védi, és hogy a GMOlobbisták ne tudják megfúrni, hogy Magyarország alkalmatlan arra, hogy ilyen technológiával éljen, ezért kellett engedélyeznünk azt, hogy ha netán a kamion sarkában ott marad két szem szója, ami 0,9et tartalmaz Ausztriából, akkor ne puccsolódjon meg az egész kamionszállítmány. Ismétlem, az a termék, amiből végtermékként hús, tej, tojás, méz bekerül az üzletekbe és GMOmentes védjegyet tartalmaz, ott továbbra is 0,1 százalékos, nagyon szigorú; a világon nincs ilyen szigorúság, mint Magyarországon, de mi ehhez tartjuk magunkat és ehhez ragaszkodunk, mert nem akarunk semmilyen k ockázatot felvállalni a magyar lakosságnak. Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Pócs János (Fidesz) - a földművelésügyi miniszterhez - „Mennyiben válnak kedvezőbbé a mezőgazdasági káreny hítés feltételei legutóbbi törvényi változtatások után?” címmel ELNÖK :
