Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 4. kedd (211. szám) - Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1285 Ezen említett 11 legnagyobb cég a profitja után átlagosan mintegy 0,35 százalék adót fizetett be. Tehát egy olyan elenyésző mértékű adótömeget vállalt, ami mindenképpen tárgyalásért kiált. Hiszen, államtitkár úr, vagy az fordulhat elő, hogy önök indokolatlanul kedvezményezték ezeket a cégeket, vagy az fordulhat elő, hogy a stratégiai szerződéseikben olyan további kedvezményeket kötöttek ki számukra, amely ekkel élve elérhették ezt a teljesen brutális adatot. Hiszen azt látjuk, hogy ezen legerősebb multicégek még az önök által egyébként számukra kedvezményesen az év elejétől már csak 9 százalékra lecsökkentett társasági adó nagy részét sem hajlandóak befizet ni. Tehát egész más lenne a leányzó fekvése, ha legalább ezt a csökkentett szintet a multicégek arányosan, a közteherviselés szellemének megfelelően befizetnék a költségvetésbe. De azt látjuk, hogy ezt nem teszik meg. És ez a jelentés, ez a dokumentum Cseh országot emelte ki a másik irányban, ahol a legnagyobbak tulajdonképpen azon cégekre kivetett adóterhek, amelyekről most beszélünk. És azt tapasztaljuk, hogy amíg nálunk, Magyarországon ez az általam említett adat 0,35 százalék volt, ami az adóterhelést il leti a legnagyobb cégeknél, addig Csehország ugyanez az adat 20 százalék fölötti. Tehát olyan szakadékot találunk, ami mármár megmagyarázhatatlan. Sokszor mondják azt, önök is sokszor hangoztatták, hogy a magyar munkaerő relatíve olcsó mivoltával akarnak versenyezni, és ha a multicégeket, az itt lévő hálózatokat jobban terhelnék, akkor nyilván azok szednék a sátorfájukat, és eltávoznának olcsóbb régiók felé. De hát az a helyzet, hogy Csehországban ezek a társaságok az extraprofitjuknak mintegy ötödét minde n további nélkül befizetik a költségvetésbe. Nem tépik fel a kábeleket, nem bontják le az üzemépületeket, nem rugdossák ki tömegesen a dolgozókat. Azt látjuk, hogy egy, a régióban található országról van szó. Egész egyszerűen megmagyarázhatatlan ez a szaka dék kettőnk között. Én nem azt szeretném, hiszen a realitásokkal tisztában vagyok, hogy Magyarországon adóztassuk a legbrutálisabban azokat a társaságokat, amelyek bár a munkahelyeknek csak egy töredékét adják, azért a GDPnövekményhez hozzájárulnak. De az t szeretném, ha legalább regionális összehasonlításban Magyarországnak nem kellene szégyenkeznie, nem kellene a sor végén kullognia. Nagyon fontosnak tartom azt, amit ide elénk letettek, hogy a kapcsolt és nem kapcsolt felektől származó bevételek összegét ismerhessük meg, az adózás előtti eredmény és a megfizetett nyereségadó eddig azért már jól ismert összegét a továbbiakban egy szélesebb adatbázisban láthassuk viszont. Ugyanakkor engem nagyon érdekelne egyrészt államtitkár úr véleménye erről a köztehervis elést illető szakadékról, másrészt arról, hogy hogyan alakulhatott ki, a spontán privatizációt illető és történelmi eltérések fényében is az az elképesztő és üvöltő szakadék, aminek az az eredménye, hogy külföldi vállalatok, nagyvállalatok Magyarországon k evesebb, mint 1 százaléknyi adóterhelést vállalnak, itt, a régió egy másik országában pedig több mint 20 százalékot. Úgy gondolom, akkor van értelme a kérdésről egy mélyebb szinten vitázni, ha erre legalább alapfokú, 1.0s válaszokat kapunk. Köszönöm a fig yelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönjük. Most megadom a szót László Tamásnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Há z! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat egy nagyon fontos lépés abba az irányba, hogy az Európai Unió tagállamai hatékonyabban fel tudjanak lépni az adókijátszás és az adóelkerülés ellen. A javaslatban megfogalmazott adóügy i automatikus információcsere e tekintetben kiemelt állami, államközi eszköznek tekinthető. Az Európai Bizottság már egy 2012. december 6i közleményében kiemelte, hogy határozottan elő kell mozdítani az adóügyi automatikus információcserét, hiszen az adóz ás területén az átláthatóság és az információcsere elősegíti a tagállamok adóhatóságainak munkáját.
