Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
126 (21.30) Az elmúlt hónapokba n ugyanis több, nyelvhasználattal és oktatással kapcsolatos törvénytervezet is napvilágot látott, amelyek eltörölnék a regionális nyelvek, így a magyar nyelv használatának lehetőségét is. E javaslatok benyújtói úgy tennék kizárólagossá az ukrán nyelv haszn álatát, hogy a mindennapi tapasztalat szerint Ukrajnában egyébként vezető politikusok, magas rangú állami hivatalnokok, közszereplők, üzletemberek, celebek, sztársportolók tömege képtelen ukránul nyilatkozni a sajtónak, lévén, hogy orosz az anyanyelvük. A rada előtt fekvő tervezetek a jelenleg hatályos 10ről 3033 százalékra emelnék fel a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt, és e súlyosan korlátozó feltétel teljesülése mellett is csupán lehetségessé válna a kisebbségi nyelvek használata, miközben a jelenle gi nyelvtörvény garantálta a küszöb elérése esetén a nyelvhasználatot. A példátlan szigorítások kiterjednének az élet minden területére, például ukrán nyelven is meg kellene jelenjen minden kisebbségi nyelvű sajtótermék. De olyan lehetetlenségek is szerepe lnek egyikmásik tervezetben, hogy a kisebbségi nyelven előadott színházi darabokat kötelező lenne ukránul szinkrontolmácsolni. Az abszurd rendelkezéseket pedig nyelvcsendőrök ellenőriznék, az azokat megszegőkre pedig súlyos pénzbüntetések várnának. Ráadás ul egy, az ukrán oktatási minisztérium által közreadott és a parlament által egyébként első olvasatban már el is fogadott oktatási törvénytervezet jelentősen szűkítené a magyar tannyelven történő oktatást is. Óvodától az egyetemekig csak ott lehetne nemzet iségi nyelven tanulni, ahol az adott nemzetiség „tömbben él”, amely meghatározás egyfelől hiányzik az ukrán joganyagból, így széles értelmezési lehetőségeket és ezáltal jogszűkítést tesz lehetővé, másfelől rögtön kizárja a magyar tannyelvű oktatást a szórv ányban. Kedves Képviselőtársaim! A kárpátaljai magyarság nyelvhasználatának durva szűkítését, valamint oktatási jogainak széles körű megnyirbálását célzó támadás ellen - nagyon helyesen - együtt, egymást erősítve emelték fel szavukat a kárpátaljai magyar p ártok, és együtt gyűjtenek aláírásokat is. A magyar kormány pedig a Martonyi JánosNémeth Zsoltéra mosolydiplomáciájához képest némileg nagyobb határozottsággal nyilvánult meg a kérdésben. Sajnálom egyébként, hogy most senki nincs jelen a kormány részéről , hogy válaszoljon az elmondottakra. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik a nép pártján áll, így a kárpátaljai magyarság kérését tolmácsolva határozottan követeljük a magyar kormánytól, hogy minél nagyobb eltökéltséggel lépjen fel a nyelvtörvény és az oktatási jogok megengedhetetlen és Európai Unióba igyekvő országtól idegen korlátozása ellen. Kormányra kerülve egyetlen külhoni régióban sem fogjuk elfogadni a már megszerzett jogok megnyirbálását, és Kárpátalján is azok mielőbbi kiterjesztéséért, valamint a terül eti autonómia biztosításáért fogunk dolgozni az összes érdekelt féllel együttműködve. Köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Az utolsó napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ikotity István képviselő úr: „Mi kor hallja meg végre a kormány az ápolási díjon lévők hangját” címmel. Öné a szó, képviselő úr. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Keveset beszélünk a parlamentben az ápolási díjról, pedig több tízezer ember úgy végzi fogyatékos, súlyosan beteg vagy magatehetetlen idős családtagja otthoni ápolását, átvállalva ezzel az állam feladatát, hogy mellette nincs más munkajövedelme. Több mint egy éve kérdeztem itt a parlamentben Rétvári Bence államtitkár urat arról, ho gy javule az ápolási díjon levők helyzete. A válasz lényegében az volt, hogy a kormány, amit tudott, már segített ezeknek az embereknek. Holott ez nyilvánvalóan nem igaz. Mint ismert, az ápolási díj a fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóját ápoló szemé ly számára biztosított, havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátás. A legutóbbi hozzáférhető adatok szerint 2015ben Magyarországon körülbelül 53 ezer fő részesült alanyi jogú ápolási díjban. Amit kutatások alapján lehet tudni ezekről az emberekről, h ogy háromnegyedük nő, jellemzően 40es, 50es
