Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Egyes törvényeknek a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
120 közösséget, ha vállalja, hogy ő kicsoda. Ha elmondja, hogy ő kicsoda, és utána választják meg miniszterelnöknek, köztársasági elnöknek, képviselőnek, akkor az azt jelenti, hogy az emberek azt értéknek tartják. Sokkal jobb, mintha színtelen , szagtalan, műanyag emberek ülnének a parlamentben, és eltitkolják mindazt, ami a fejükben vagy a lelkükben van, nehogy már véletlenül valaki számára megbotránkozást okozzanak, vagy netán kizárjanak valakit az ő támogatásukból. Szerintem az egy jó dolog, hogy vállaltuk azt, hogy nekünk ez fontos, és van egy pluszszempontunk. A legfontosabb szempont az, hogy ez mindenkinek jó, és ezen túl van egy pluszszempontjuk a keresztényeknek, és ezen belül ráadásul az említett Theologia crucis értelmében a protestánso knak még egy pluszszempontjuk van ebben a dologban; mert az evangélikus szó még nem hangzott el ebben a vitában. Szerintem számukra a legfontosabb, ha lehet úgy mondani, a nagyon szép liturgikus szokások kötődnek ehhez, és Luther Márton tette igazán erőssé ezt a hagyományt, amit Kálvin is folytatott. Úgyhogy, ha szabad valamit hozzátenni az egyébként kívánatos, de nem mindig sikerülő konszenzus felé irányuló vitához, akkor én ezt szeretném hozzátenni. Köszönök szépen minden hozzászólást. Szerintem nem zárju k ki azt, bár erre most nincs mandátumunk, hogy a december 24ét is megfontoljuk. Érdemes visszatérni rá, ha végiggondoljuk ezt az ügyet, hogy mikor kerülünk abba a helyzetbe, hogy ezt támogatni tudjuk. De azt kérem, hogy ne állítsuk ezt szembe egymással, fogadjuk el. Köszönöm a támogatásukat ebben az ügyben, aztán amikor tovább tudunk lépni, akkor lépjünk tovább. Köszönök minden hozzászólást. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönjük. Most Burány Sándor képviselőnek adom meg a szót, két percben. BURÁNY SÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az egyházon belül sem volt mindig egységes az, hogy milyen ünnepeket tartsanak, milyeneket nem. Ha már a reformációról szó esett, elég régen olvastam már, de egyik kedvenc olvasmányom volt Merlétől a Francia história vagy históriák, nem tudom pontosan, mi volt az első könyv címe, aztán az egész regényfolyamnak nyilván históriák. Abban van egy nagyon szép jelenet, amikor a báró úr az ő háza népét megtéríti katolikus hitről református hitre. Persze, menn ek az érvek, és hallgatnak is a rá a férfiak. Az asszonyok egy kicsit kétkedtek, nehezebben fogadták el, hogy Szűz Máriát ezentúl nem kell nekik, sőt, nem is szabad szentként tisztelni, de végül szépen a báró úr egész háza népe, úgy, ahogy kell, áttér a re formátus hitre. Majd az egyik embere megkérdezi a báró urat, hogy jójó, de mi lesz a szentek ünnepével, ugye, azokat ugyanúgy megünnepeljük, mint eddig. A válasza a hittérítőnek az volt, hogy erről szó sem lehet, mert ha nem ismerjük el a szenteket, akkor természetesen nem fogjuk megünnepelni az ő napjukat sem. Akkor döbbent csend lett a teremben, mert rájöttek, hogy 50 ünnepet buktak el évente az áttéréssel. Úgyhogy lehet, hogy Kálvinnak és Luthernek világos elvei és meggyőződésből fakadó álláspontja volt ebben a kérdésben, de gyanítom, hogy a báró uraknak egyéb megfontolásaik is voltak. Tehát már a kereszténység történetében bizony az egyházi ünnepek is változó napokon és változó számban zajlottak. Ez csak egy kiegészítő adalék, nem újra nyitva és egyálta lán nem cáfolva az eddigieket. Csak szeretném jelezni, hogy, még egyszer mondom, nem ördögtől való megfontolni a gazdasági és társadalmi hatásokat sem. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK : Köszönjük. Most Ikotity István képviselő úrnak adom meg a szót, két percben. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ):
