Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP): - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1150 benyomulni, és ott mondjuk, egy osztatlan közösben felosztanak helyrajzi számokat, akkor a jelenlegi eljárásrendben kötelező ezt önálló művelési ágként kiszedni a területből. Volt egy osztatlan közös helyrajzi szám, abban van 2300 négyzetméter erdő, és ezt külön művelési ágba ki kell venni. Képzelje el, hogy ott az eredeti tulajdonosi szerkezetnek megfelelően osztják szét a területet. Tudok olyan 2300 négyzetméteres erdő művelési ágú területet, ahol század aranykorona mértékben nem lehet kifeje zni a tulajdoni mértékeket, olyan pici töredékrészletben jelentek meg. És ez csak egy hibás eljárásrend. Ez egy ostoba eljárásrend eredménye, hogy ez megteremtődik, és a mai napig, tehát a mai napi gyakorlatban. Nem mondom, hogy nagyon szorgalmasak ebben a z osztatlan közös kimérésekben, tehát, hogy túlságosan sokat azért nem tesznek ebben, de ennek ellenére, ahol van konkrét tapasztalatom erről, többek között itt is magánerdőgazdálkodó vagyok és magánerdőtulajdonos, hogy így is keletkezik erdő és osztatla n közösben lévő erdő, aminek rettenetesen nehéz lesz a kezelése, hiszen gyakorlatilag pár ezer négyzetméteren akár több száz tulajdonosról beszélhetünk. Hörcsik Richárd képviselőtársamra még visszahivatkozva, hiszen ő ihlette a második felszólalásomat, nag yonnagyon fontos, hogy a gazdálkodási szempontok ne gyengüljenek. Teljes mértékben egyetértek. Tehát alapvetően egy jó, fenntartható erdőgazdálkodás egy természetes tájhasználat része. Jó, bölcs erdőgazdálkodásra szüksége van az országnak és elengedhetetl en. Hogy ez nem így történt az elmúlt időszakban az országban, vagy nagyon sok esetben nem erről szólt az erdőkezelők kérdése, ez egy olyan konfliktus, ami a Fideszre most azért nehezül, mert nem a Fidesz teremtette ezt a problémát, hanem a kárpótlási rend szer eredményétől kezdődően egy halom más társadalmi folyamat a kilencvenes évektől kezdődően. De egy biztos, hogy a felelősséget azért abban, ami az állami erdőkben zajlik és zajlott, az, hogy az erdőgazdálkodásnak egy jelentős része úgy van kitalálva, ho gy az állami erdőgazdálkodás tisztségviselői magánvállalkozással hogyan tudnak bedolgozni, azért probléma, mert pont azt a teret szűkíti, amit Hörcsik Richárd képviselő úr kívánatosnak tartana, mégpedig a tisztességes vidéki foglalkoztatás lehetőségét. Oly an településeken, akár a Bükkben, akár az Északiközéphegység más hegyeiben, ahol mondjuk, állami erdők vesznek körbe teljes településeket - bocsásson meg, mindig szoktam hozni kedves kis falunak az emlékét, Répáshutának, nagyonnagyon szeretem azt a helye t, amelyet gyakorlatilag csak állami erdő vesz körbe, ott az egész foglalkoztatás és a település sorsa múlik azon, hogy jó erdőgazdálkodást folytat az állam vagy sem. Az elmúlt időszak törekvései azt bizonyították, hogy az állam nem tud jó gazdálkodó lenni . Emiatt a jogszabályban megjelenő törekvések nyilvánvalóan érthetőek, hogy ilyen szempontból néhány gazdálkodási szempontot esetleg enyhítenek. De a megoldás szerintem nem ez lenne, hanem az állami felelősségvállalás és szerepvállalás növelése, egy felelő s, jó állami erdőgazdálkodóval, egy lényegesen nagyobb társadalmi igazságossággal, ami azt jelenti, hogy nem ötmilliós állami erdészeti vezetői fizetések és 80 meg 110 ezres kitermelői fizetések, hanem egy jó vidékfejlesztési szemponttal, a vidéki foglalko ztatás figyelembevételével ebben a bizonyos tartalmas erdőgazdálkodás megvalósításában rejlene a jövő. Mint mondottam, néhány pozitív elem van a jogszabályban, amit szívesen támogatnánk, ha önmagában lenne, de miután többségében vannak az olyanok, amelyek nemcsak hazánk biológiai sokféleségét, hanem alapvetően pont ezeknek a vidékfejlesztési szempontoknak a céljait is veszélyeztethetik, emiatt nem fogjuk támogatni, de azt gondolom, hogy az építő vita ezekről a kérdésekről a közeljövőben még hasznos lesz. Mi ndössze arra kérem az államtitkár urat és a szaktárcát, hogy ebbe lehetőleg ne az állami erdészeteket, hanem mondjuk, az összes érintett önkormányzatot, társadalmi kérdésekkel foglalkozó önkormányzatokat, természetvédelemmel foglalkozó szervezeteket érdemi súllyal vonjanak be, hiszen az erdő valamennyiünk ügye, nem pedig csak az állami erdőgazdálkodásoknak meg néhány erdőgazdálkodónak az ügye. Erre kérem tisztelettel. Köszönöm a szót, elnök úr.
