Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 3. hétfő (210. szám) - Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) - a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez - „Propagandára van pénz, de a családokra nincs?! A propagandától még senkinek nem lett jobb az élete!” címmel - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
1097 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön is nagyon jól tudja, hogy ha magunk elé képzeljük a kormányzati célok listáját, akkor a családok, a gyermekes családok támogatása az elsők között szerepel. Azt szeretnénk elérni, hogy Magyarország családbarát ország legyen, és ezt mindenki érezné is a saját környezetében. Ezek nem csupán szavak, ezek a célok a kormányzati intézkedésekből is visszaköszönnek. Kezdjük, mondjuk a családi adózással, amely - és ön erről megfeledkezett - 1300 milliárd forintot hagyott a családok zsebében. És ha több marad a családok zsebében, a családoknál , akkor az a gyermekeket is segíti. A gyermekek jövője szempontjából azért az sem mellékes körülmény, hogy a szüleiknek vane munkájuk. Én csak szeretném önt emlékeztetni arra, hogy amikor a baloldali kormány 2010ben leszerelt, akkor 700 ezerrel kevesebbe n dolgoztak Magyarországon, és félmillió ember jelentkezett be valamilyen segélyért. Hogy hivatkozhat ön a gyerekekre, amikor egyáltalán nem tartották fontosnak, hogy később nekik vagy a szüleiknek legyen munkája. Az MSZP akkoriban gőzerővel építette a seg élyalapú társadalmat. Önök itt évek óta folyamatosan támadják a közmunkaprogramot, de nem vesznek tudomást arról, hogy milyen jelentősége van annak, ha a gyerekek látják a szüleiket munkába menni. És itt olyan gyerekekről beszélek, akiknek a szülei korábba n otthon voltak naphosszat, és segélyből éltek, huszonegynéhányezer forintból. Ami a külföldön dolgozó magyarokat illeti, én nem leszek partner ebben, hogy ezeket a családokat ön gazdasági menekültnek állítsa be, az ön mögött ülő Gúr képviselő úr gyermeke sem hiszem, hogy gazdasági menekült volt akkor, amikor Belgiumban dolgozott. Inkább köszönetet kéne mondanunk nekik, amiért külföldön is helytállnak, de a kormánynak azért mindenesetre itt van tennivalója. Mindent meg kell tenni azért, hogy a külföldön dol gozó fiatalok könnyen dönthessenek arról, hogy hazaköltöznek, hogyha így akarnak. Ehhez jó családtámogatási rendszer kell, csökkenő adók, növekedő bérek és egy széles körű otthonteremtési program. Mindegyik területen sikerült előrelépést elérni. Szeretném arról is tájékoztatni, hogy a korábbi 92 ezer helyett ma már mintegy 320 ezer gyermek kap napi háromszori ingyenes étkezést. Ez a kisgyerekek 90 százaléka és 700 ezer gyermek kap ingyentankönyvet. Hiába kiabálják tele a sajtót ebben az ügyben, a szocialist ák még csak nem is gondoltak arra, hogy ezeket a lépéseket megtegyék. Mi a magunk részéről azt szeretnénk, hogyha egyetlenegy gyermek sem lenne Magyarországon, aki azért nem jár iskolába, mert a szülei nem tudják kifizetni az étkezést vagy éppen a tankönyv et. És egyébként még egy szót: nem az önök kormánya volt az, amelyik eltörölte a hároméves gyest, az otthonteremtési programot, amelyik megduplázta a lakásáfát, vagy éppen devizahitelezésbe kergetett százezernyi családot? Nem önök voltak azok? Most ugyanez a párt azon töri a fejét, hogy újabb adókat emeljen, azon, hogy eltörölje a családi adókedvezményt, és eltörölje a jól működő otthonteremtési programot. Van itt még valami, tisztelt képviselő asszony: én álmomban nem gondoltam volna, hogy ön még egyszer i tt propagandáról fog beszélni a tisztelt Házban. No, nem is arra gondolok, hogy az MSZP 84 milliárd forintot költött kommunikációra, hanem arra, hogy mégiscsak ön volt a 2004es határon túli magyarellenes kampány plakátarca. (Felzúdulás a kormánypártok sor aiból. - Közbeszólás ugyanott: Szégyelld magad!) Tisztelt Képviselő Asszony! Tudja ön, mi az, hogy propaganda? Amikor egy párt azt állítja, hogy minden egyes külhoni magyarnak megadott kettős állampolgárság 168 ezer forintjába kerülne a magyar adófizetőkn ek. (15.40) Önök ezt mondták és ezt írták, és tudjuk, hogy ordas nagy hazugságnak bizonyult. A sajtóhírek alapján ön annyira büszke volt a teljesítményére, hogy jutalmul disznóvágásra hívta az MSZP vezetőit. Nem tudjuk, hogy ennek hány malac esett áldozatu l, de ha ön valóban szeretne leszámolni a propagandával (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , akkor a baloldal nevében itt és most bocsánatot kér a 2004es plakátkampányért és az abban vállalt szerepéért.