Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz):
1040 oktatás miatt, egészségügyi ellátás miatt, és hosszan lehetne még sorolni, s mindez az agglomeráció életét gyakorlatilag teljes egészében megmérgezi. Nagyon komolyan lobbiztu nk annak érdekében, hogy ez ne így legyen, és örömömre szolgál az, hogy a kormány elfogadta a kérésünket, és most már a központi régió szétválása megtörténhet, és majd a távoli jövőben, ha még lesznek uniós támogatási források, akkor a Pest megyei régió is pályázhat majd ilyen típusú forrásokra. Addig is azonban élnünk kell, és nem nyugodhatunk. A 12 Pest megyei képviselő összefogásának és a kormány méltányos elbánásának eredményeként 80 millió forintos (sic!) forrást hazai forrásból sikerült összerakni a k ormánynak, és ebből a forrásból próbáljuk kezelni azokat a legfontosabb kérdéseket - ilyen a belterületi utak rendezése, a belterületi vízrendezés, önkormányzati ingatlanok fejlesztése, vállalkozások fejlesztése , amelyek rendkívüli módon fájnak nekünk. Ö römömre szolgál az, hogy ezzel a forrással rendelkezünk, és bízunk abban, hogy ezek a források a jövő évben is rendelkezésünkre fognak állni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Hadházy képviselő úr. Bocsásson meg, de hadd kérdezzem meg képviselő urat a jegyzőkönyv miatt. Egy forrásról beszélt: az 80 millió forint? (Hadházy Sándor: Igen.) Nem milliárd? (Hadházy Sándor: De, milliárd.) Kérem, hogy a jegyzőkönyvben pontosítsák: 80 milliárd forint. Köszönöm szépen. A késő e sti óra okozza ezt nyilván. A következő előre bejelentett felszólaló Vinnai Győző képviselő úr, Fidesz. DR. VINNAI GYŐZŐ ( Fidesz ): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Nyolc órá ja vagyunk itt, az uniós fejlesztésekről vitázunk. Többen feszegették már azt a kérdést, hogy mi a cél, mi a helyes cél. Röviden talán úgy lehetne erre válaszolni, hogy a helyes célkitűzés és felhasználás döntően járul ahhoz, hogy Magyarországon fenntartha tó legyen a gazdasági növekedés. Jellemzően az uniós forrásokat gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, a kis- és középvállalkozók megerősítésére, a versenyképesség növelésére, és amiről még nem nagyon volt szó, a területi különbségek csökkentésére kell fordítani. Én magam arra vállalkozom, hogy néhány perc alatt, ha csak vázlatosan is, de bemutassam az emberierőforrásfejlesztési operatív program prioritásait, azt, hogy Magyarországon a strukturális és kohéziós forrásokat úgy kell felhasználni, hogy azo k az alacsonyabb fejlettségű területek felzárkóztatását szolgálják. Lázár János a miniszteri expozéban elmondta az uniós forrásoknál - s szerintem itt van a lényeg , hogy mikor, hogyan és kinek. Mikor? Lehetőleg minél gyorsabban, hiszen miniszter úr azt m ondta, hogy március végéig az összes pályázati kiírás megjelenik. Hogyan? Úgy, hogy abból érdemben gazdaságfejlesztés legyen, munkahelyteremtés legyen, a társadalmilag hátrányos helyzetű rétegek közötti különbségek csökkenjenek vagy előremenjenek, az elmar adott térségekben az iskolákat tudjuk megerősíteni vagy egészségügyi beruházásokat elindítani, a közösségeket megerősíteni, a vidéki Magyarországot megerősíteni. És kinek? Elsősorban a magyar vállalkozóknak, a magyar közösségeknek, a magyar embereknek. S a kkor nézzük meg, hogy az EFOPnak, az emberierőforrásfejlesztési operatív programnak milyen fontos prioritásai vannak, hiszen Magyarországon ez egy kiemelt terület. A magyar partnerségi megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelé sre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés. Ezt meg kell hogy alapozza a társadalmi összetartozás erősítése. Ehhez az EFOPpályázatban az öt prioritáson belül alpályázatok vannak, ami 952 milliárd forint, közel ezermilliárd forint. A humá n tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tudnak a legeredményesebben hozzájárulni. Természetesen mindannyian tudjuk, hogy az EFOPnál a gyakorlatban nem csak a szegénység elleni küzdelemből kell kivenni a részünket. A szegénységről sokszor beszélünk, szerintem az a lényeg, hogy hogyan tudjuk csökkenteni. Az elmúlt évek, 2011től, amióta nemzeti felzárkóztatási stratégia van, azt mutatják, valamint a KSH adatai, az európai uniós adatok is, hogy csökkent a
