Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
1022 lépés, hogy Riz Gábor után kaphattam szót, és így az egyik leginkább jelképes pályázat, a MaNDApr ojekt kapcsán tudok szólni arról, hogy sajnálatos módon mennyire nem jól hasznosultak a már egyébként a Fideszkormány által elköltött pályázati források. Csak hogy észérveket soroljak fel, tisztelt képviselőtársam: látogatószámot nem tud felmutatni, újabb foglalkoztatottat gyakorlatilag nem tud felmutatni ez a projekt, az oda korábban tervezett feladatokat, úgymint a filmarchívum vagy a digitális központ már biztosan nem fogják odahelyezni. Igazából egy teljesen kihasználatlan és értelmetlen nagy kiállítóc sarnokról beszélünk. Tehát akkor, amikor a miniszter úr is arról beszélt, hogy mennyire fontos a területi különbségek mérséklése és ilyen értelemben a pénzek hasznosulása, azt kell mondjuk, hogy abszolút negatív ellenpélda az önök által megépített MaNDApr ojekt, aminek aztán most már keresik a jövőbeni gazdáját, mert tudják, hogy ez az önök számára fenntarthatatlan. De ugyanígy mondhatnám, amikor a területi kiegyenlítés nehézségeiről beszélek, Salgótarjánt is. Salgótarján példáját is többször felhozták, áll amtitkár úr is, miniszter úr is és a területi képviselő is. Döbbenetes, hogy a rendszerváltozás egyik legnagyobb vesztese kapja a legkevesebb pénzt a TOPforrásokon belül! Tehát itt társadalmi igazságosságról, szolidaritásról nem igazán beszélhetünk, mert pontosan nem az a cél teljesül, mint amit önök olyannyira szeretnek hangsúlyozni. Pedig a lényeg pont az lenne, hogy ezen pályázati pénzek, amiket elköltöttek korábban a ROPban, most meg a TOPban, tehát általában a területfejlesztési programokban, azok á ltal önfenntartóvá tegyék a helyi gazdaságokat, hogy a későbbiek során, ahogy az már korábban is elhangzott, ha 2020 után Magyarország nem jut olyan pályázati forrásokhoz, mint most, akkor már ne lehessen gond az, hogy nincsenek izmos és erőteljes vállalko zások, izmos és erőteljes önkormányzatok, amelyek meg tudják oldani a helyi feladatokat. Miniszter úr beszélt arról, hogy milyen fontos a magyar kreativitás, és ennek kapcsán említette, hogy bizonyos források kapcsán még pályázati kiírások voltak 2015 végé n. Magyarul, a 20072013as finanszírozási ciklusban elkölthető pénzek egy része 2015 őszén lett kiírva, és azután már el is lehetett ezekkel számolni. (20.30) Hát igen, én magam is láttam olyan művelődésiházépítést, amivel, minthogy 2015. december 15én készre lett jelentve, elszámoltak, pedig föl volt még állványozva, nem voltak betéve az ablakok, éppen csinálták a külső szigetelést, de a beruházó, pontosabban a kivitelező már készre jelentette azért, hogy a MÁK felé a végszámlát be lehessen nyújtani, m agyarul, hogy a projektet lezártnak lehessen tekinteni. Nem gondolom, hogy ezt a magyar kreativitás részeként kéne megemlíteni, sokkal inkább olyan csalások témakörében, amit az OLAFnak kéne kivizsgálnia. Miniszter úr arról is beszélt, hogy sajnálatos mód on az EU dönt egy csomó mindenről, és nekünk vajmi kevés mozgásterünk van például olyan értelemben, hogy az egyes operatív programok kapcsán milyen prioritásokat fogalmazhatunk meg, milyen feladatokra lehet majd pályázni. Ezzel szemben az az igazság, hogy éppen az Európai Unió az, amelyik megfogalmazza alapelvként a szubszidiaritást, magyarul, a helyi döntések fontosságát. Sokkal inkább az a gond meglátásom szerint, hogy nem egyfajta szakmaiság érvényesül, hanem a párthűség a legfőbb indikáció az adott prog ramok elbírálásakor. És most erre én konkrét példát fogok mondani, két egymás mellett lévő település: Monor és Monorierdő. Monor, ugye, tudjuk, az egyik jelenlegi államtitkár volt a polgármester, annyi pénzt nyert a TOPpályázatokból, hogy azt sem tudja, k is túlzással, hogy mire költse el. Mellette Monorierdő meg semmit nem kaphatott, mert az egy jobbikos település. De olyannyira nem, hogy hazai forrásokból sem részesülhetett egy fillérrel sem. Éppen úgy nyújtják be időre, hiánypótlás nélkül, az összes pály ázaton megpróbálnak részt venni, ennek ellenére azért, mert az egyik kormányközeli, a másik pedig úgynevezett ellenzéki település, ezért ilyen különbségek vannak az elbírálásban. Pedig, higgyék el, ugyanolyan problémák vannak, minden tekintetben ugyanazok a nehézségek. Bocsánat, most rosszul mondtam, mert nyilvánvalóan nem TOPforrásokról
