Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. TIBA ISTVÁN (Fidesz):
1017 embereket attól, hogy egyébként azt a pénzt elveszítsék, ami az önök hibájából nem került időben kiírásra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypá rtok soraiban.) ELNÖK : Most Tiba István képviselő úrnak adom meg a szót. DR. TIBA ISTVÁN ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egynéhány területen szeretném összehasonlítani a 200713 közötti időszakot a 201420as idősza kkal. Magyarország 200713 közötti időszakban rendelkezésre álló uniós forráskeretének elosztásáról az Európai Bizottság által 2007 májusában jóváhagyott Új Magyarország fejlesztési terv rendelkezett. A program az összesen 22,4 milliárd euró, vidékfejleszt ési támogatásokkal együtt közel 8 ezer milliárd forint elosztásáról szólt. A második Gyurcsánykormány által összeállított program két fő fejlesztési célt nevezett meg: a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedés feltételeinek megteremtését. Ezek elér ése érdekében 6 területen indított el fejlesztési programokat. 2013 júliusáig a fejlesztési programok koordinálására létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nagyjából 4 ezer milliárd forint uniós fejlesztési forrást fizetett ki, ami a rendelkezésre álló források közel felének az elköltését jelentette. A fennmaradó rész sikeres lehívására és felhasználására a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának köszönhetően kerülhetett sor. Ezt a helyzetet jól szemlélteti a szocialista kormányok által kiem elt jelentőségűnek hirdetett humán terület uniós forrásainak kezelése. A társadalmi infrastruktúra, így az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás infrastrukturális körülményeinek fejlesztésére az Új Magyarország fejlesztési terv több mint 1400 mill iárd forintot csoportosított különböző operatív programok, többek között a társadalmi infrastruktúra operatív program és a regionális operatív programok egyes pályázati lehetőségein keresztül. Ebből a keretből 2007ben nulla, 2008ban 1 milliárd, 2009ben 49 milliárd, 2010ben - már ideszámítva a kormányváltást követő időszakot is - 156 milliárd forint került kifizetésre. Tehát 4 év alatt kevesebb mint 15 százalékát tudta az akkori kormányzat lehívni a humán terület infrastrukturális fejlesztésére szánt ker etnek. De nem csupán a források lehívásának intenzitásával adódtak gondok az Új Magyarország fejlesztési terv esetében. Mint említettem, a program két fő fejlesztési célt jelölt ki, a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedés feltételeinek megteremtés ét. Ehhez képest a programból mindössze 16 százaléknyi arányt jelentett a kifejezetten gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre kialakított operatív program, a gazdaságfejlesztési operatív program. Ez közrejátszott abban, hogy a foglalkoztatás terén nem valósu lt meg az Új Magyarország fejlesztési tervben lefektetett cél. A makroadatok szerint érdemi növekedés nem történt a foglalkoztatottság esetében. A program által érintett időszak első évében, 2007ben 57,3 százalék volt a foglalkoztatottsági ráta, az aktivi tási ráta pedig 61,9 százalék. Ezek a mutatók a 7 éves fejlesztési program hatására csak korlátozottan javultak. 2013ban a foglalkoztatási ráta 58,1 százalékra, 2014ben pedig 61,8 százalékra emelkedett, az aktivitási ráta pedig 2014ben 67 százalék volt. Természetesen ez növekedés a 2007es értékhez képest, azonban ebben a növekedésben már a 2010 utáni kormányzati lépések is hangsúlyos szerepet kaptak. Önmagában az Új Magyarország fejlesztési terv hatása a közgazdászok értékelése szerint csak rendkívül ko rlátozottnak tekinthető. Ezt igazolja, hogy 2014 óta mindkét mutató esetében további javulás tapasztalható. A foglalkoztatási ráta 2016ban 66, az aktivitási ráta pedig 70 százalék feletti értéket mutatott. Ez komoly teljesítmény, komoly siker, amiért kösz önet illeti a magyar embereket. Ezek a tapasztalatok fontos szerepet játszottak abban, hogy a 20142020 közötti időszak uniós fejlesztési ciklusa során Magyarország számára elérhető közel 12 milliárd forintnyi forrás elosztását más hangsúlyokkal tervezte m eg a kormány. A jelenlegi időszak során a korábbiakhoz képest ténylegesen a gazdaságfejlesztés kapta a legfontosabb szerepet. Míg a 200713as ciklusban erre a konkrét területre 16 százalékot csoportosított az Új Magyarország fejlesztési terv, addig a 201420as
