Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. március 27. hétfő (209. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
1007 de a 78 százalékról már nehezebb eredményt elérni, megtették; Szlovákia 77 százalék, jelentős, 20 százalékos előrelépést könyvelhetnek el; Lengyelors zág 69 százalék, 19 százalékkal léptek előre; és Magyarország 68 százalék, tehát így lettünk sereghajtók a régióban is úgy, hogy gyakorlatilag Csehország mögött a másodikok voltunk. És ha összehasonlítjuk, hogy ki mennyivel tudta növelni a GDPjét, akkor a zt kell mondjam, hogy Magyarország ebben is a sor végén kullog. Ezért érzik a magyar emberek azt, hogy az ő béreik sem nőttek megfelelően, és ezért érzik azt bizony, hogy lemaradtunk. Tehát amikor a számokat nézzük, akkor ezeket a makroszámokat sem szabad elfelejteni, mert lehet, államtitkár urak, államtitkár asszony, hogy sok pénz bejön folyamatosan, csak sajnos ezek sok esetben vagy papíron jönnek be, mert a német gazdaság felé és a nyugati gazdaságok felé ki is áramlanak, vagy ami bejön, az hosszú rendsz ereken keresztül, közbeszerzéseken, „csak elköltsük bármi áron” mentalitással kerül a végén elköltésre. (19.20) Sok esetben egyébként még nem is csak a magyar kormány felel azért, hogy az EU mire adja ezeket a pénzeket, tehát van ebben egy cinkosság, össze kacsintás az Unió felé, miközben nem tudtuk jelentősen növelni a magyar termelés hozzáadott értékét. Erről is már sokan szóltak előttem, hogy sajnálatos módon a munkaerőpiaci helyzetben sem léptünk előre, a bérek egyre inkább leszakadófélben vannak, nem fe lzárkózóban. Úgyhogy ezeken kellene változtatni, és nagyon remélem, hogy előre tudunk lépni, bár az elmúlt lassan három évtizednek, ami a rendszerváltás illeti, illetve az EUcsatlakozásunk után eltelt lassan 15 év rendszere - annyi még nem, de lassan már másfél évtized - nem azt mutatta meg, hogy előre tudtunk lépni. Ezen kellene változtatni, államtitkár úr, ezekkel a számokkal, azt hiszem, sajnos nehéz vitatkozni. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Csepreghy Nándor államtitkár úrnak adom meg a szót. CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy néhány dologra reagáljak, és részben egyet is értsek önnel. Nem azért, mert ennyire közeledne az álláspontom a Jobbikéhoz , hanem azért, mert szerintem elővette Lázár miniszter úr tavaly júniusban elmondott beszédét, amelyben pont ezt a vitát előlegezte meg. Emlékezzen vissza arra, hogy a kormányt majdnem keresztre feszítették azért, mert azt mondta pont miniszter úr az egyik kormányinfón, hogy Magyarország EUs mérlegét nem szabad a szerint a két szám alapján megítélni, hogy mennyi az effektív befizetési kötelezettségünk, ami nagyjából a 7+2 éves időszakra 30003500 milliárd forint, és az európai kasszából lehívható pénzek ar ánya, hiszen sokkal szofisztikáltabban kellene ezt megítélni, kieső vámbevételekről, kieső, adómentesen kivihető tőkejuttatásokról és egyebekről beszélünk. Azért tartom érdekesnek, hogy egy Oettingernyilatkozat kellett ehhez, hogy a Jobbik lényegében a ko rmányzati kommunikációhoz felzárkózzon ebben a kérdésben, mert nem nyilatkozatok alapján kell harcolni Brüsszellel. Hanem például akkor, amikor tárgyalunk a költségvetési keretekről. 2013ban az volt a kérdés, hogy egy olyan fejlesztéspolitikai rendszer le sze Magyarországon, ami ismételten arra ad lehetőséget, hogy nagyvállalatok vigyék ki ezeket a pénzeket például az állami közberuházáson keresztül, vagy egy olyan rendszer, ahol lehetővé tesszük azt, hogy a pályázók tekintetében a korábbi 16ról 60 százal ékra emeljük az EUs források felhasználásának arányát. Ez egy nagyon jelentős szabály. Vagy például az, hogy a közbeszerzésekben a belépési kritériumok lejjebb tolásával csökkentjük azt az arányt, amelyről Dömötör államtitkár úr beszélt, a 80 százalékos v isszaáramlást, ami gépvásárláson keresztül történik, amikor magyar kisvállalkozás a gépfejlesztéséhez Németországból vásárol gépet, vagy német céggel végezteti el azt a szolgáltatást, amelyiket használnia kell a fejlesztés során, vagy a keletkező többletbe vételét német exportra, magyar importra költi. Ezek mindmind akkor csökkenthetők, ha a közbeszerzésekhez, a
