Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
11 Harmadszor: az utóbbi években egyre több országban jelent problémát, hogy rejtetten, külföldi pénzekkel , nemzetközi hálózatokkal, szervezetten akarják befolyásolni egyegy ország politikáját. Ezeknek a hálózatoknak semmi közük a civil szervezetekhez, ezek nemzetközi szervezetek magyarországi lerakatai. Láthatták az Egyesült Államok választási kampányának be folyásolásáról szóló vitát, és láthatják, hogy ez a vita most már folyik Franciaországban is. Úgy tűnik, itt a nyugati demokráciák egyik általános problémájáról van szó. Mi, magyarok a történelem során többször is bizonyságot adtunk arról, hogy képesek vag yunk dönteni a saját sorsunkról, ezért nem érdemes hagynunk, hogy a mi döntéseinket külföldről pénzelt szervezetek befolyásolják, nem fogjuk hagyni, hogy a globális tőke döntsön a magyar emberek helyett. Átláthatóságot, nyilvánosságot és elszámoltathatóság ot akarunk éppúgy, mint a politikai pártok esetében. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Ház! Úgy látom, 2017ben Brüsszel kísérletet tesz majd arra, hogy újabb gazdaságszervezési és gazdaságirányítási jogosítványokat vonjon magához a nemzetállamok tól. Brüsszelnek ez a törekvése a magyar adószabályokat sem fogja kímélni. Azt kérem önöktől, hogy ehhez ne járuljanak hozzá, álljanak ellen, és együtt védjük meg a sikeres magyar adórendszert. És végül ötödjére: mint önök előtt is ismert, számos ország dö ntött az Európai Unióban munkahelyvédelmi támogatások bevezetése mellett. Magyarország is alkalmazza a közmunkát, a munkahelyvédelmi akciótervet és az egyedi munkahelyteremtő és megőrző beruházásokat, illetve beruházástámogatásokat. Brüsszel folyamatosa n támadás alatt tartja ezeket. Így volt ez eddig, és így lesz ezután is. Azt javaslom, ne hagyjuk, hogy elvegyék a nemzetek jogát arra, hogy munkahelyteremtő támogatásokat adhassanak. Nos, tisztelt Ház, tisztelt elnök úr, ennek az öt támadásnak az elhárítá sára kidolgozott lépéseket nevezi a kormányzat új nemzeti politikának. Szándékaink szerint azt új nemzeti politika megvédi Magyarországot, megvédi nemzeti érdekeinket és az eredményeket, amelyeket közös erővel kiküzdöttünk az elmúlt évek során. A sikeres v édekezéshez legelőször is egyetértésre van szükség. Minél szélesebb és teljesebb egyetértésre, annál jobb. Ezért szokásunkhoz híven első lépésként ezekben a kérdésekben nemzeti konzultációt indítunk, és bízunk abban, hogy ismét sikerül kialakítanunk a csel ekvéshez, sőt, a nemzetközi cselekvéshez szükséges egyetértési pontokat. Abban is bízom, hogy a Magyar Országgyűlés, az aktuálpolitikai csörtéken túl, fel tud sorakozni a magyar választópolgárok oldalán országunk függetlensége és nemzetünk szuverenitása vé delmében. Végezetül, tisztelt elnök úr, tisztelt Ház, bár ez a mai jelentésem a 2016. és 2017. évekkel foglalkozik, de mindannyiunkat érdekel, hogy ami történik Magyarországon, az hogyan mutat, mennyit ér és mit ígér történelmi távlatban. Erre a következő választ tudjuk adni. Magyarország a XIX. század végétől a mostanáig tartó bő 120 év alatt egymáshoz sok tekintetben hasonló fejlődési korszakokat élt át. A sorsa mindegyiknek hasonló volt: konszolidációval kezdődtek, majd egy rendkívül eredményes felívelő szakasz következett, amit megszakított az éppen aktuális hazai vagy nemzetközi válság. A mögöttünk hagyott 100 évben legalább négy ilyen korszakot tudunk azonosítani. A jelentős gazdasági sokkok erősen hatottak a gazdasági növekedésre és a pénzügyi egyensú lyra egyaránt. De ennél is súlyosabb következménye volt a mögöttünk hagyott 120 év válságainak, hogy az egymást követő válságok nemcsak megállították a fejlődést, hanem meg is semmisítették az elért eredmények egy részét. Az okozott válság következményeit pedig ismét csak évekig tartó konszolidációval lehetett felszámolni. Mindez együtt oda vezetett, hogy mondjuk, 1900 és 2010 között az egy főre jutó nemzeti össztermék, tehát a GDP átlagos éves növekedése ebben az 19002010 közötti időtávban csak 1,5 százal ékot mutatott évente. Ez pedig elmarad a fejlett országok, valamint a sikeres felzárkózást mutató európai országok fejlődési ütemétől. Vagyis nekünk, magyaroknak a felzárkózási kísérleteink rendre sikertelennek
