Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 12. szerda (174. szám) - Országos népszavazásról szóló határozati javaslat általános vitája - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az Igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
972 Országos népszavazásról szóló határozati javaslat általános vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az országos népszavazásról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Az Igazságüg yi bizottság által benyújtott előterjesztés H/12350. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Rubovszky György úrnak, az Igazságügyi bizottság előadójának, a napirendi pont előterjesztőjének. Képviselő úr, parancsoljon, öné a szó. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az Igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a nyári szünet után megkezdődött a parlamenti munka - emlékeztetésül szeretném elmondani, hogy a nyári szünet ideje alatt a különböző határidők nyugszanak az országgyűlési törvény előírása szerint , megkezdtük az előkészítő munkát a népszavazással kapcsolatos kérdésekben, az első feladatunk az volt, hogy meg kellett keresni a választási hatóságokat a nnak közlése végett, hogy ez várhatóan milyen költséget ölel fel. Ez a megkeresés azért volt szükséges, mert a népszavazásról szóló törvény azt írja elő az országgyűlési bizottságnak, hogy a határozati javaslatában meg kell határozni azt a ráfordítandó öss zeget, amelyet aztán az Országgyűlés határozattal biztosít a költségvetésből abban az esetben, ha a népszavazást elrendeli. Ez a népszavazási kérelem olyan volt, hogy bár a százezer aláírást meghaladta, de a 200 ezer aláírást nem érte el. Ebből következően nem kötelezően kell dönteni az Országgyűlésnek, hanem az Országgyűlés mérlegelésétől függ az, hogy elrendelie a népszavazást, vagy nem rendeli el. Szeptember 30i dátummal megkaptam a Választási Irodától a költségkimutatást. Ez a parlamenti hálón látható , amely megállapította, hogy 4 milliárd 467 ezer 615 forintba kerül a népszavazás. Ezt követően - szeptember 30án érkezett - október 3án a bizottság már összeült, és akkor tárgyalt ebben a kérdésben. A kérdés az volt, és én úgy készíttettem elő az Igazsá gügyi bizottság részéről a tárgyalást, hogy készítettünk egy határozati javaslatot, amelyben az Országgyűlés elrendeli, amelyben megállapítja a ráfordítandó költséget. (13.40) Készítettünk egy olyan variációt, amelyikben az Országgyűlés a népszavazá si indítványt elutasítja, ebben természetesen nem kell szerepelnie az összegszerűségnek. És készítettünk egy olyan variációt, amit aztán a többség itt elfogadott, amikor egy országgyűlési határozaton belül külön A- és külön Bváltozatban jelöltük meg, azza l, hogy az Országgyűlés döntsön itt. (Dr. Szűcs Lajos elfoglalja helyét a jegyzői székben.) A bizottságban ügyrendi vita alakult ki ebből - sajnálom, hogy nincs itt Bárándy képviselő úr, mert ő rendkívül aktív volt ebben az ügyrendi vitában , s az ügyren di vita során állapította meg a bizottsági többség azt, hogy azt a határozati javaslatot terjeszti elő, amelyik benyújtásra került 12350. számon, még október 3án, amely azt tartalmazza, hogy Avariációban az Országgyűlés elrendeli a népszavazást, ebben az esetben az Országgyűlés a lebonyolítás költségeire az előbb már elmondott összeget biztosítja, illetve egy olyan Bváltozat, amely azon döntést tartalmazza, hogy az Országgyűlés nem rendeli el a szavazást. Ennek a variációnak a többsége azt jelenti, ho gy minden körülmények között ahhoz, hogy erről a Ház a végén dönthessen, módosító indítvánnyal kell ezt a határozati javaslatot kettészedni, de ez már nem az Igazságügyi bizottság hatásköre. Én tisztelettel kérem a Házat, hogy a vitát folytassa le, döntse el, mivel ebben egyértelmű álláspontot a bizottság nem akart kialakítani, hogy az A- változatot vagy a Bváltozatot fogadja el. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet.