Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 12. szerda (174. szám) - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2017. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
966 Az ellenőrzést tovább nehezíti, hogy a médiahatóság vezetője nem kérdezhető az Országgyűlés plenáris ülésén. Az, hogy a Kulturális bizottság ülésén évente egyszer meghallgatjuk, az rendben van, de ez nem elegendő ellenőrzés, pláne ahhoz a pénzösszeg hez képest, ami fölött diszponálnak - látjuk ebből az előterjesztésből is. Arra sem kaptam választ még az előző, a zárszámadás kapcsán, hogy az NMHH miért képez olyankor tartalékot, amikor például a digitális rádiózás esetében ilyen mértékű Magyarországnak a lemaradása, és már 2014. december 31ig, a törvény által előírt határidőig át kellett volna állnunk a digitális rádiózásra. Arról is megkérdezném a kormány képviselőjét, ha jelen lenne, hogy miért nincsen kormányzati szándék, miért nincsen politikai szá ndék arra, hogy előmozdítsuk a rádiózás digitalizálását is Magyarországon. Azt illetően pedig, hogy mennyire nem működik például törvényesen a kiegyensúlyozott tájékoztatás vonatkozásában a média, az egyik korábbi évi beszámolóból kell idéznem: maga a Médi atanács állapítja meg, hogy a politikusok beszédidejét 100 százaléknak véve a kormánypárti képviselők megszólalása 76 százalékos volt, a Jobbik megszólalásainak aránya 4 százalékos - 4 százalékos! (13.10) Tehát amikor a tartalmi kérdésekről ejtettünk szót az előző vitában, akkor arra hivatkozott képviselő asszony, hogy megvannak a megfelelő törvények, amelyeket be kell tartaniuk a médiaszolgáltatóknak. Csakhogy például a kiegyensúlyozott tájékoztatás vonatkozásában az a szabályozás, amit jelenleg az Országg yűlés elfogadott, ezt eredményezi, hogy 76 százalék aránylik a 4 százalékhoz, de egyébként a szocialisták megszólalási aránya is 12 százalék. Tehát úgy gondolom, hogy a törvénynek ezt a részét egyébként újra kellene gondolni, mert a vak is látja, hogy egyá ltalán nem éri el a célját a törvényi szabályozás. De hogy ne csak a saját politikai dolgunkat említsem, a magyar zene aránya 35 rádióban nem éri el a törvényi követelményként megállapított 35 százalékot. Egyébként nagyon ügyes vagy ravasz választ ad erre például a közszolgálati rádió is, mert ha egy műsorszolgáltatónak több csatornája van, akkor azt egyben kell kezelni és egyben kell tekinteni, tehát így a kevésbé hallgatott rádiókon, mivel magasabb a magyar zene aránya, így tudják megúszni azt a büntetést , ami ezért járna. De például a Petőfi rádióban, amelyik zászlójára tűzi a magyar zene felemelését és a magyar zenének a támogatását, a fiatal magyar zenészeknek a megjelenési lehetőség biztosítását, nemhogy túlszárnyalná a törvény által előírt arányt, han em nem éri el. Ilyen értelemben nem lehet komolyan venni, hogy a Petőfi rádió a magyar zene pártján állna, mert nem áll a magyar zene pártján, mert összességében, mivel a Kossuth rádión egyébként szinte csak magyar zenéket sugároznak, vagy a Bartók rádión, vagy a Dankó rádión sugárzott zenéknek a nagy része magyar, így tudják elérni. De ezek a rádiók sokkal kevésbé hallgatottak, mint a Petőfi rádió. Tehát ez a törvényi szabályozás is, úgy gondolom, hogy hibás, mert nem éri el azt a célt, ami az egy rádióra vonatkozik, és a hallgató nem gondolkodik azon, hogyha a Petőfi rádiót hallgatja, hogy ja, itt nem megy magyar zene, de mivel ugyanaz a szolgáltatója a Bartók rádiónak is, ezért összességében tudok magyar zenét hallgatni, mert más a célcsoportja, más a rád iónak a jellege, más a rádió által sugárzott zenének a stílusa, műfaja. Éppen ezért, hogyha, mondjuk, szeretnénk érvényesíteni azt, hogy a magyar zene, akár a könnyűzene területén, amely a Petőfi rádiónak a profilja, elérje a Petőfi rádióban, a közszolgála ti rádióban azt az arányt, amit a törvény minimumként meghatároz, akkor ezt a törvényi szabályozást is meg kellene változtatni. Tehát az előző napirendi pontban elmondott indokaim a költségvetés átláthatóságára, kiegyensúlyozottságára, tervezhetőségére, el lenőrizhetőségére vonatkozóan itt is megállják a helyüket, és azért sem tudjuk ezt a költségvetést ilyen módon támogatni, mert úgy gondoljuk, hogy a törvényhozásnak is feladata lenne, hogy hatékonyabban működjön a rendszer, és azokat az egyébként támogatha tó céloknak az érvényesülésére, hogy a magyar zene nagyobb arányban
