Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 12. szerda (174. szám) - Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
946 pénz egy részének vagy egészének a visszafizetését is okozhatja, és persze, természetesen az egész hulladékgazdálkodási rendszer működőképességét is veszélyezteti, azt, hogy holnap, holnapután, jövő héten, jövő hónapban lesze, aki elszállítja a ház elé kitett kommunális szemetet; ugye, erről van szó, hétköznapi nyelvre lefordítva. Az ilyen jogsza bályok megalkotása is nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy amennyiben valamelyik szolgáltató bedől, akkor a katasztrófavédelmi hatóság kijelöl helyette egy olyan szolgáltatót, aki el tudja látni a feladatot, vagy az illető szervezet a számlázást el tud ja végezni, az, aki ideiglenesen meg van bízva a feladat ellátásával. Csak hova vezet ez, hogyha eleve a jogalkotást úgy végezzük, hogy azokra az esetekre alapozunk, ami nem a normális, hanem a rendkívüli helyzet, hogy abban a helyzetben is mintegy kvázi n ormális állapotot tudjunk létrehozni és beállítani, hogy a számlákat üzemszerűen ki tudja küldeni az ideiglenesen feladatot ellátó cég is, ahelyett, hogy megpróbálnánk a teljes rendszert újból kialakítani, egy működőképes rendszert létrehozni, és ez alapjá n egyébként a jelenleginél is akár alacsonyabb hulladékszállítási díjakat lehetne elérni. Csak továbbra sem tud a kormány egy teljes hulladékgazdálkodási láncban gondolkodni, vagy legalábbis a jelek szerint nem képes, hiszen abban az esetben, hogyha nem le rakáscentrikus lenne ez az egész hulladékgazdálkodási gondolkodás, akkor bizony ezek a helyzetek nem állhatnának elő, hiszen lehetne gazdaságos és anyagilag is rentábilis hulladékgazdálkodási rendszert működtetni Magyarországon. Ehelyett most az van, és tö bbször, több helyről érkezett már panasz e tekintetben, hogy ezek a regionális hulladékkezelő rendszerek ott spórolnak, ahol tudnak. Például az én lakóhelyem közelében, Királyszentistvánon működő nagy regionális lerakóra a szomszédos településekről rendsze res panasz érkezik bűzhatás miatt. Ami miből adódik? Nyilvánvalóan abból adódik, hogy a lerakott nagy mennyiségű hulladékból egyrészt nem veszik ki és nem komposztálják a szerves hulladékot, hiszen ez költség, másrészt nem biztosítják a napi szintű földtak arást, ami szintén a szaghatások megakadályozását szolgálja. Emiatt bírságot is kapott már talán több alkalommal is ez a regionális lerakó, de igazából nem tud mit csinálni, hiszen nem tudja biztosítani a működéséhez szükséges feltételeket. Tehát látszik, hogy toldozgatjukfoldozgatjuk, de maga az egész rendszer több sebből vérzik. És itt megint csak utalnom kell arra, hogy ha teljes hulladékéletciklusban gondolkodunk, akkor egyrészt a lakosság részéről előbbutóbb meg kellene valósítani a ténylegesen a ha sználat alapján történő számlázást, ami tényleges, akár tömeg, akár térfogati alapon történő számlázást jelent. A másik pedig az, hogy a felhasználásnál is a hulladék minden szegmensének, akár anyagában, akár az energetikai hasznosításának a feltételeit m eg kellene teremteni, és akkor egy rentábilis, jövedelmező iparágat lehetne a hulladékgazdálkodás területén teremteni. Addig pedig ezek a jogszabályok csak arra szolgálnak, csak azt a célt szolgálják, hogy az ilyen haváriaesetekre, mint amikor bedől egy kö zszolgáltató, fel tudjunk készülni, ki lehessen nevezni helyette egy másik szolgáltatót, és az a másik szolgáltató el tudja végezni a feladatát, ki tudja küldeni a lakosságnak a számlát, amit egyébként jó esetben a lakosság be is tud fizetni, rossz esetben viszont nem, mert olyan pluszterheket rak rá a kormány, amelyeknek már nem képesek megfelelni, innenonnanamonnan jönnek a különböző sárga csekkek, elborítják a postaládát, és nem tudják az emberek, hogy melyiket válasszák ki az adott hónapban, melyiket fizessék be, melyiket tegyék félre. (11.30) Hosszú távon egy fenntarthatatlan pénzügyi helyzet áll elő a magyar családok életében, ezt látjuk a legtöbb magyar családnál, csak a kormány sajnos már olyan szinten elszakadt a realitástól, amint a hétköznapokba n azt tapasztaljuk, hogy nem képes átlátni a magyar családok nagy részének, az átlagos magyar családok problémáit, és nem képes olyan megoldásokat garantálni, törvényben akár vagy más jogszabályban, ami lehetővé tenné számukra, hogy ezeket a pénzügyi kötel ezettségeiket teljesíteni tudják. Természetesen ez messze vezetne a hulladékgazdálkodás problémájától, most ebbe nem megyek bele.
