Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
890 átfutási ideje gyorsabb lehet, tehá t hamarabb nyújthat támpontot a tervezőknek, építőknek, építtetőknek, de semmiképpen sem helyettesítheti a szabványok kidolgozását. Tehát ez akkor lenne megnyugtató, ha legalább szándék szinten a szabványok is szerepelnének. Nem deríthető ki, még az intern etes hírek áttekintése alapján sem, hogy mi a javaslat valódi mozgatórugója. Nyilvánvalóan valamilyen konkrét eset is állhat a törvénymódosítás hátterében, mint azt már néhányszor tapasztaltuk az elmúlt időszakban, de ez egyelőre még nem derült ki. Ezzel e gyütt, hogy a miniszter jelöli ki a bizottság létrehozását, összetételét, ha ez nem társul kellő transzparenciával, akkor a lobbizásnak egy nem túl szerencsés irányát is megnyithatja. Hogy egyértelműbb legyek, ha bekerülnek olyan emberek, hogy hogyan írják meg, lehet, hogy nem a legkorszerűbb, hanem a legkönnyebben elérhető megoldások kerülnek a műszaki irányelvbe. Ha kellő nyitottsággal kitekintésre kerülnek a bizottság részéről az európai tendenciák, az energiahatékonyság, a korszerű megoldások, akkor has ználhat a magyar építészszabályozásnak. Tehát én azt szeretném hangsúlyozni, hogy egy átfogó, átgondolt szabályozás kellene az építésügy területén, nem vezet jóra ez a kapkodás. Ez, amit itt látunk, önmagában lehet egy kis lépés, de sokkal megnyugtatóbb le nne egy átgondolt folyamatot látni. Ha a rendelettel, illetve a módosító indítványokkal együtt látjuk a javaslatot, akkor nem tartom kizártnak a támogathatóságát, most így, ebben a formájában egy hirtelen jött és önmagában nehezen értékelhető javaslatnak l átszik. Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony. HEGEDŰ S LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hogy ott folytassam, ahol az előttem szóló abbahagyta, valóban jó lenne vagy jobb lett volna, szerencsésebb lett volna a törvényjavas lat értelmezése kapcsán, hogyha mind ön, államtitkár úr, mind pedig a Fidesz vezérszónoka nem az általános indoklást olvassa fel nekünk, hiszen azt magunk is el tudtuk olvasni a törvénytervezetből. És a szabványosítás kapcsán nekem az jutott eszemben, hogy egy dolog már biztos, hogy szabványosítva lett például itt a tisztelt Házban, hogy a kormányzati előterjesztéseket a kormány előterjesztője, illetve a Fidesz vezérszónoka ugyanabban a témakörben szó szerint ugyanúgy mondja el, de higgye el, hogy ez a törv ényalkotási munkákat nem igazán segíti, bizonyos értelemben unalmassá is teszi a szónokok hozzászólását, hiszen szóról szóra ugyanaz hangzott el. Viszont itt volt az előbb egy megjegyzése Józsa képviselőtársamnak. Nemcsak a szabványosítást érintően, vagy f őleg és elsősorban nem a műszaki szabványosítás terén érzek én itt nagy káoszt a törvényalkotói munkában, hanem alapvetően az építésjog területén, ami igen, pontosan ott kezdődött, amikor 2015 decemberében hirtelen és váratlanul, egy gyors eljárásrenddel a Ház elé lett tárva és meg is lett szavaztatva az a bizonyos módosítása az Étv.nek, miszerint a 300 négyzetméter alatti épületekre nem szükséges építési engedélyezési eljárás lefolytatása, és azt utána nem győzte a Miniszterelnökség visszakorrigálni külön böző törvényeken keresztül. De említhetnék más hasonló eseteket, mindenesetre az kétségtelen tény, hogy ezen a területen már régóta… - de hozzátehetem nyugodtan a településrendezés és területrendezés témakörét is, ott is várat már magára egy átfogó rendezé s, tehát nem ad hoc módon, éppen valamifajta háttérérdeknek megfelelően, hanem ténylegesen a szakma elvárásainak megfelelően. Most hogy a törvényjavaslatra térjek át, már maga az, hogy az Étv.be hova került bele, tehát hogy a 31. §ba illesztették bele ez t a két külön bekezdést, már ez önmagában érdekes, de az kétségtelen tény, hogy ebből a két kis bekezdésből igazából nem túl sok minden derül ki számunkra. Erősen keretjellegű a megfogalmazás, talán maga az általános indoklás, illetve a részletes indoklás pontosítja annyira, hogy egyáltalában érthetővé váljon a kormányzat szándéka valamilyen szinten.