Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról, valamint A közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
863 létfenntartása szempontjából a dolog szükséges. Itt nem gondolnak arra, hogy ha mondjuk, a gyermekének vagy a hozzátartozójának a létfenntartásához szükséges, akkor mi van. Ez a végrehajtási törvény egy elhibázott passzusának az átemelése vagy egy hasonló passzus. Hiába nyújtottam be azt a törvénymódosítást, hogy ha például a végrehajtás nem az adott…, mondjuk, valaki a gépjárművét n em a saját testi fogyatékossága miatt, hanem mondjuk, a gyermekének van egy fogyatékossága, és a gyermekének az érdekében használja, akkor ma a végrehajtási törvény alapján azt a gépjárművet le fogják foglalni, hiszen nem ő az, akinek az érdekében meg kell ene ezt tartani, hanem a gyermeke az. Egyébként pont tavasszal elutasították ezt a javaslatot, semmiféle szakmai indoka nem volt, emberileg és morálisan sem gondolták át, vagy ha átgondolták, akkor azt hiszem, hogy szégyellnivaló, hogy még ezt az apró módo sítást sem voltak képesek a végrehajtási törvénybe átemelni, és még a gondolat se jutott el önökhöz annyira, hogy legalább itt a zár alá vételnél is figyelembe vegyék. Aztán visszatérő probléma az is, hogy az adott hatóságok csak hivatalból észlelve javíth atnake hibákat, egy döntést, vagy az ügyfél kérelmére is, ráadásul ezt véleményünk szerint úgy kellene megtenni, hogy ezt nem kellene fellebbezésnek tekinteni. Ha a cél a minél gyorsabb és minél rugalmasabb problémamegoldás és a különböző fellebbviteli fó rumok tehermentesítése, akkor ezt sem így kellett volna megoldani. Ami meg egy régi vesszőparipánk - önöknek is az volt még ellenzékben, hozzáteszem , ez a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások ügye, ami szépen hangzik, de tudjuk, ne m az a kiemelt, nemzetgazdasági szempontból fontos beruházás, amely valóban az, hanem amelyet önök annak tartanak, és az ilyen beruházásoknak gyakorlatilag bármit megengednek, és a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóak azonnal ezek a döntések. Érte m én, ellenzékből még kritizálták az MSZPt, aki ennek az anyatörvényét meghozta, de úgy tűnik, hogy kormányon ezt nagyon jól tudják alkalmazni, és úgy tűnik, hogy ide is be akarják építeni. Aztán nem érezzük teljesen pontosnak vagy indokoltnak, ha egy lak címet, mondjuk, zártan kezelnek a hatóságok, illetve a zártan kezelését kéri az ügyfél, ez még rendben is van, akkor az adott esetben miért jelenti azt, hogy egyébként, mondjuk, egy iratbetekintésből vagy a tanúmeghallgatásból is ki van zárva az ellenérdek ű fél. Tehát attól még, hogy valakinek a lakcíme nem kerül az ellenérdekű fél tudomására, igenis jelen lehetne a legtöbb esetben a különböző eljárási cselekményeknél. Aztán az eljárási határidőket is sikerült egy kicsit bizonytalanul meghatározni önöknek - illetve ellentmondásosan, talán ez a jobb szó , hiszen bizonyos esetekben egy napot írnak elő, ami nagyon rövid, tehát sok esetben még le se lehet írni egy határozatot, más esetben hatvan nap generális határidőt használnak, ami meg sokszor túl hosszú. Te hát azt hiszem, itt a végleteket el kellett volna kerülni ebben a helyzetben is. Aztán nagyon sok a pontatlan megfogalmazás, erre most minden esetben nem térnék ki, de egyetkettőt azért megemlítek. Az, hogy leírják, hogy az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz való megérkezését követő napon indul, ez egy pontatlan megfogalmazás, mert ha mondjuk, pénteken érkezik, akkor szombaton maga az eljárás nyilvánvalóan nem fog elindulni, hacsak nem dolgoznak szombaton is, hiszen az ügyintéző nem veszi fel a munk át, ha nem kényszerítjük erre, nyilvánvalóan - ne tegyék, mert szombaton pihenőidő jár az önkormányzatnál, állami szerveknél dolgozóknak is. De gyakorlatilag értjük, hogy mit akarnak önök megfogalmazni, hogy az eljárási határidő elindul, azt viszont nem po nt így kellett volna megfogalmazni, hanem helyesen. Aztán a jogerő kérdése, véglegessé válás szintén egy olyan pont, ami elég nagy baj, hogy eddig nemhogy az ügyfelek, mert az ügyfeleknek el kell mondani, nem jogászok, de egy ügyintéző, aki habár nem is jo gász, de azért tudnia kell, hogy attól, hogy valami jogerős és másodfokra került a közigazgatásban, és utána bíróság által felülvizsgálható a törvények alapján, az nem jelenti azt, hogy másodfokon attól még azt jogerősnek ne kellene tekinteni. És arra hiva tkozással, hogy ezt mindenki összekeverte, egy ilyen „véglegessé válás” teljesen tájidegen fogalmat próbálnak bevezetni.
