Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 12. hétfő (165. szám) - Witzmann Mihály és dr. Szűcs Lajos (Fidesz) - az igazságügyi miniszterhez - „Miért fontos a népszavazás intézménye egy demokratikus jogállamban?” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): - ELNÖK:
86 Úgy vélem, hogy a felelősségteljes politikusoknak nem lehet más céljuk, mint megvédeni a közösséget, a nemzeti kultúrát és mindazt, ami magyarrá teszi Magyarországot. Ezért szeretném ké rni minden jobb- és baloldali honfitársunktól: vegyenek részt a népszavazáson, és ne hallgassanak a megtévesztő baloldali politikusok véleményére. Fentiekre tekintettel államtitkár urat kérem, mondja el néhány képviselőtársunknak, miért fontos a népszavazá s intézménye egy demokratikus jogállamban. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képvi selő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az a legfőbb probléma a népszavazás kapcsán, hogy a különböző pártok nem ismerik fel a népszavazás demokratikus jellegét és annak fontosságát, hiszen már az ókori görög államokban felbukkant ez az intézmény, és ma is a népsz uverenitás gyakorlásának fő formája a képviseleti demokrácia intézményrendszere mellett, amelyet gyakorlatilag Magyarországon is alkalmazunk olyan nagy horderejű kérdésekben, mint például ’97ben, amikor a NATOcsatlakozásról volt szó, vagy 2003ban, amiko r az Európai Unióhoz történő csatlakozásról volt szó. Akkoriban nem kérdőjelezték meg a népszavazás intézményét az ellenzéki pártok, sőt szorgalmazták az ezeken való részvételt. A népszavazás tehát a közvetlen hatalomgyakorlás általános és legerősebb formá ja, amely lehetőséget ad arra, hogy valamely kérdésben a nép közvetlenül tudjon dönteni, így komoly legitimációs funkciót tölt be. Szerintem akik nem élnek ezzel, ezt a funkciót, ezt a legitimitást is elveszítik, amit majd október 2a bizonyítani fog, mive l ilyenkor a döntést közvetlenül a nép tudja meghozni. Ezt maga az Alaptörvény is kimondja, és az alkotmánybírósági döntés is intézkedik arról, hogy amikor ilyen módon történik döntés, akkor a képviseleti demokrácia bár elsődlegesnek tekinthető, de a közve tlen hatalomgyakorlás a népszuverenitásnak olyan kivételes formája, amely a képviseleti hatalomgyakorlás fölött áll, amint az 52/1997es alkotmánybírósági határozat jelzi. A népszavazás intézményének fontosságát az is mutatja, hogy a népszavazás törvényalk otási kötelezettséget teremt az Országgyűlés részére. Tehát 180 napon belül, amennyiben érvényes és eredményes a népszavazás, akkor ennek megfelelő törvényt kell hozni, és ettől a törvénytől a kihirdetésétől számított három évig nem lehet eltérni, nem lehe t módosítani. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, parancsoljon! DR. SZŰCS LAJOS ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr ! Kedves Képviselőtársaim! Ezzel is be tudjuk bizonyítani, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás egyik legfontosabb alapeszköze a népszavazás intézménye. És hogy egy nem régi példát hozzak ide, Angliában, amikor a kilépésről szavaztak az állampolgárok, utána t öbb vita zajlott arról, hogy a parlamentnek vane lehetősége a népszavazási eredményt megváltoztatni. Sokan azt gondolták, hogy akár a parlament hozhat ezzel ellentétes irányú döntést is, az új miniszterelnök azonban azt mondta, hogy a parlament elé ez a k érdés már nem is kerülhet, hiszen az egyértelmű felhatalmazást megkapta a kérdés. Ez talán válasz arra is ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy mi lesz az eredménye és a kötőereje annak az október 2ai népszavazásnak, amit reméljük, eredményesen fogunk lezár ni. Az, hogy az emberek véleményét nem lehet kikerülni, és ezt Brüsszelnek is el kell fogadnia. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (18.50) ELNÖK :
