Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról, valamint A közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
845 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatás megújításának, reformjának „megkoronázásaként” tehát az előttünk fekvő törvényjavaslatok a közigazgatási hatósági eljárásokat és a közigazgatási bíróságok eljárásait szabályozzák újra. Kérem, engedjék meg, hogy egymást követően röviden ismert essem a két eljárási kódex legfontosabb sarokköveit, kapcsolódási pontjait, jogintézményeit. Logikai sorrendben haladva először az Ákr. szabályaira, újításaira térnék ki, ennek során a következő kérdésekről fogok szólni: mitől lesz általános a közigazgatás i rendtartás?; a javaslat hatálya; a különböző eljárási formák; határidőszámítás; a hatóságok együttműködésének módjai; a jogorvoslati rendszer változásai. Az első: mitől lesz általános a közigazgatási rendtartás? A sokféle közigazgatási eljárásnak vannak olyan közös elemei, mozzanatai, amelyek magas, törvényi szinten általánosíthatók. Ezeket az általános szabályokat a korábbi államigazgatási eljárási törvény, az 1957. évi IV. törvény, majd az ezt felváltó, a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a Ket. állapította meg. A felgyorsult társadalmi és technológiai fejlődés, valamint az egymást váltó kormányok eltérő szemlélete miatt a Ket. nem tudott a hatósági eljárásjog kiérlelődött törvényi alapjává válni, mert tíz év alatt gyakorlatilag minden rendelkezése módosult, némelyik többször is. Szövege egyre bővült, ugyanakkor a koherenciája meggyengült és végül valamiféle „ügyintézői kézikönyvvé” vált. Egyre több eljárás kikerült a Ket. hatálya alól, gyakorlattá vált az úgynevezett mögöttes jogszabályként való alkalmazása, ami megkérdőjelezte a Ket. átfogóan általános jellegét. A javaslat alapeszméje, hogy mivel a több ezer eljárástípus minden lényeges eleme nem rögzíthető egy törvényben, ezért csak azon szabályo k megfogalmazására törekszik, amelyek valóban minden eljárásban közösek. Az ezen kívül eső, szükségszerű eltérések, illetve kiegészítő eljárási szabályok meghatározása az ágazati, különös eljárási jogszabályok feladata. Ahogyan az önöknek is feltűnhet, a j avaslat mintegy negyede a hatályos Ket. terjedelmének. Nyelvezete pedig mellőzi a feleslegesen, túlzottan jogászi megfogalmazásokat, sokkal közérthetőbb, így az ügyfelek, de az ügyintézők is könnyebben tudják adott esetben értelmezni. Nem szabad ugyanis fi gyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a hatóságoknál foglalkoztatott ügyintézők sok esetben középfokú végzettséggel rendelkeznek. A túlszabályozásból eredő problémák észszerűen már nem voltak kezelhetők. A Ket. hatályrendszeréből fakadó értelmezési kérdés ek, a privilegizált és az általános eljárási szabályok együttalkalmazása oly mértékben megnehezítette a törvény alkalmazását, hogy nem maradt olyan rendelkezés, amely a Ket. történetének mintegy 12 éve alatt ne lett volna módosítva. Továbbá figyelemmel kel l lenni arra az egyszerű, jogászkörökben bizonyára ismert tézisre, amely szerint a túlrészletezett és áttekinthetetlen, mondhatni, kazuisztikus szabályozás az értő, kreatív, az alapelveket érvényre juttató jogalkalmazás elől veszi el a táptalajt. Úgy vélem , mindez hozzájárult ahhoz, hogy az eljárásjogi szabályozás áttekinthető, egyszerű és követhető legyen, mindez pedig a végrehajthatóságot és az egységes joggyakorlat kialakulását is jobban segíti. Második: a javaslat hatálya. A ténylegesen általános szabál yoktól való eltérés lehetőségét a javaslat kizárja, illetve jelentősen szűkíti. Az általános közigazgatási rendtartás ezért csak néhány, szigorúan elvi alapokon kiválasztott eljárást vesz ki a hatálya alól. Ilyen úgynevezett kivett eljárás a szabálysértési eljárás, a választási eljárás, a szuverenitással való szoros összefüggései miatt a menekült- és idegenrendészeti, valamint az állampolgársági eljárás. Szintén kivett eljárás sajátosságai okán a mintaadó európai közigazgatási eljárásjogi törvényekhez hason lóan az adóigazgatási eljárás. Az úgynevezett privilegizált és külön tartott eljárások kategória pedig megszűnik, azaz az általános közigazgatási rendtartás egyetlen eljárásban sem alkalmazható szubszidiárius jelleggel. Harmadikként nézzük a különböző eljá rási formákat! Az általános közigazgatási rendtartás több eljárási formára vonatkozó szabályokat állapít meg. Jövőbe mutató jelentős újítás az úgynevezett sommás eljárási forma bevezetése, amelyet a javaslat koncepciója keretében fogadott el a kormány 2015 tavaszán, de e jogintézményt időközben a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő
