Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2016. június 7-i ülésnapján elfogadott Az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javasl... - ELNÖK: - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
833 hozzuk vissza reményeink szerint néhány hét vagy hónap múlva, amikor vég re megoldódik az érintettek problémája. Ezt szeretném kérni és még annyit, hogy kivételesen próbáljunk meg egy normális vitát végigvinni, azaz szeretném kérni államtitkár urat vagy bárkit kormánypárti oldalról, hogy szóljon hozzá, beszéljük ezt meg, most t ényleg itt vannak az érintettek is, akik szívesen hallanák az önök érveit. Ne csak a zárszóban mondják el a saját demagóg álláspontjukat, még van egy óráig idő, cselekedjünk! Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik, az MSZP és az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Kérem a munkatársaimat, hogy szóljanak az előterjesztőnek, hogy jöjjön vissza a terembe. (Zaj.) Tisztelt Országgyűlés! Addig tárgyalási szünetet rendelek el, megvárjuk az előterjesztőt. Egy kis szünetet tartunk. (Rövid szünet.) Tisztelt Országgyűlé s! 10 perces szünetet rendelek el, tehát folytatjuk 11 óra 50kor. (Szünet: 11.40 - 11.50 Elnök: Lezsák Sándor Jegyzők: Ikotity István és dr. Tiba István) ELNÖK : Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, foglalják el helyü ket. Folytatjuk munkánkat. A kormány nevében Csepreghy Nándor államtitkár úr jelezte, hogy hozzá kíván szólni a vitához. CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr, az ismételt szólás lehetőségét, csak a képviselő úrnak s zeretnék reflektálni, hogy adott esetben még ő is viszonválasszal tudjon élni, ne csak a záróvitában vagy a zárófelszólalásban hangozzanak el ezek az érvek. Semmiképpen sem szeretném azt kétségbe vonni, hogy a föld jelenlegi használói amit csinálnak, azt jól csinálják, és ők valóban mezőgazdasági termelésből tervezik saját magukat fenntartani. Azt gondolom, abban azonban nincs vita, hogy azok a földek, amelyek a kárpótlási folyamat miatt lényegében beszorultak abba az „állami föld” kategóriába, ami a kárpó tlási törvény miatt nem teszi lehetővé egyéb típusú állami hasznosítását, kevesebb bevételt tudnak az államnak termelni, mintsem azok a földek, amelyek felett az állam saját maga dönthet; akár úgy, hogy szabadon gazdálkodik rajta, akár pedig úgy, hogy ezek et a földeket hosszú távú szerződésbe adja, haszonbérleti szerződésbe adja a Nemzeti Földalap vonatkozó törvényei alapján. Azt gondolom, ebben talán nincs vita. Azt gondolom, az egy általános tapasztalat, hogy ha van egy olyan eljárás, amelyben több mint 2 5 éve nem születik végső megoldás bírósági úton, mert a földalap kijelölő határozatait az érintett termelőszövetkezetek folyamatosan megtámadják - aminek van egy olyan feltételezése is, hogy nem az ügy lezárása a megtámadás oka, hanem az ügy végének az elh úzása és a minél későbbi döntéshozatal ebben a kérdésben , nagy bátorsággal ki merem jelenteni a kormány nevében, akkor ennek az ügynek soha nem lesz vége. Tehát a kormánynak az a célja, hogy kerüljenek ezek a földek ki a kárpótlási célú földek köréből, á llami tulajdonú földekké váljanak, és a Nemzeti Földalap vonatkozott szabályai szerint akár a mostani használók, akik téeszjogon használják ezeket a földeket, akár pedig más használók is tudjanak erre versenyezni. A mi megközelítésünk alapvetően vagyonpoli tikai szempontú, amikor ezt a döntést hozzuk, és ez szerintem egy olyan érv, ami ezt a kérdést megválaszolja, hogy miért van jelen pillanatban aktualitása. Soha nem lesz vége ezeknek a peres eljárásoknak, mert mindig lesz egy olyan kiskapu, amelyen kereszt ül az időt lehet húzni ebben a tekintetben. (Gőgös Zoltán: Azt kell bezárni!) Azt meg nem szeretném megismételni, amit a kárpótlási jegyek elértéktelenedésére vonatkozó félelemre mondtam, hiszen számtalan más eszköz van arra, hogy az állam a kárpótlási j egyek tulajdonosait kárpótolhassa. Sallai képviselő úrnak pedig annyit szeretnék jelezni, hogy 5 milliárd helyett az én tudomásom szerint 2 milliárd forintnyi kárpótlásijegyértékről beszélünk jelen
