Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
781 E nnek igazolásául felhozható, hogy ma Magyarországon nagyjából 170 szélturbina működik. Ezek kihasználtsága az ott lévő áramelőállítási kapacitás tekintetében nagyjából 23 százalékos, tehát igen alacsony. Magyarországnak olyan típusú, olyan szintű energias tratégiára van szüksége, amely figyelembe veszi az ország természeti adottságait, ennek alapján, ebből kiindulva az energiastratégiában inkább a napenergiát részesítjük előnyben. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a szélenergia kapcsán alapvetően az ipari szé lenergiatermelésről beszélünk, tehát ez a törvényjavaslat is az ipari szélenergiatermelés kapcsán születik, azonban vidéken erre alkalmas helyeken, erre alkalmas vidékeken a magánlakások energiaszükségletét részben előállítani képes szélturbinák továbbra is építhetők, erre vonatkozóan az új szabályozás semmiféle korlátozást nem tartalmaz. Kérem tehát tisztelt képviselőtársaimat, a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsor okban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Csepreghy Nándor államtitkár urat mint előterjesztőt, kíváne a vita e szakaszában felszólalni. (Jelzésre:) Pillanatnyilag nem. Államtitkár úr jelzi, hogy a vita későbbi szaka szában kíván felszólalni. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretben. Megadom a szót Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak, LMPképviselőcsoport. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nyilvánvalóan nem szeretném megismételni az általános vitában megtett állításaimat, ugyanakkor igyekeztem teljesen jóhiszeműen, annak ellenére, hogy az előt erjesztés irányaival nem értek egyet, módosító indítvánnyal élni. Teljesen felfoghatatlan, hogy a Gazdasági bizottság milyen kivetnivalót talált benne, hiszen semmilyen politikai érdeket nem sértettem, mindössze próbáltam volna egy nagyon picit szakmaibb a lapokra helyezni azokat a jogszabályhelyeket, amelyek jelen pillanatban egy kicsit felszínesen voltak szabályozva. Sajnos, ez sem került támogatásra, ez irányú törekvéseim is meghiúsultak a részletes vitában. (19.50) Egyvalamit kell egyértelműen tisztázni: az Európai Unión belül egyedül Magyarország az a hely, ahol 2010 óta nem épült szélkerék, Magyarország az egyedüli az egész Unióban, egyszer. Kétszer: 2010 óta a szomszédos Románia meghatszorozta a szélenergiából származó bevételét. Jelenleg másfélszerese a Paksi Atomerőmű által megtermelt áramnak az, amit román szomszédaink meg tudnak termelni. De nemcsak erről van szó, nyilvánvalóan Európa összes többi országára is kitekinthetnénk, Németországra, Dániára, hogy milyen eredményeket tudnak felmutatni, és er re jön fideszes képviselőtársam, és azt mondja, hogy racionalitási szempontokat is figyelembe kell venni, és ezt is mondta: természeti adottságait. Miért, uránbányánk van? Tudjuk kezelni? Gyakorlatilag lehetetlen az, hogy Magyarország jelen pillanatban ato merőművet fenntartható módon tudjon üzemeltetni. Teljesen fals irány, és sajnos Orbán Viktor atomhoz köti az országot, ami elfogadhatatlan a XXI. században, hiszen gyakorlatilag Európában nincs másik olyan ország, amelyik ebbe az irányba menne, egyedül Mag yarország az, aki teljes mértékben visszafogja. Az, hogy a napenergiára történtek támogatási rendszerek, ez nyilvánvalóan ténykérdés, hiszen több operatív programból volt ilyen jellegű támogatás, ennek ellenére Magyarország itt is a sereghajtó leghátul, és ebben sem történt érdemi előrelépés. Arra, hogy melyik a racionális, nyilvánvalóan hallottunk már államtitkár uraktól különböző okos válaszokat, egyik, hogy nem süt a nap, a másik, hogy nem fúj a szél. Nyilvánvalóan erre azért kellett hogy reagáljunk, mer t csakis a Kárpátmedence természeti adottságainak megfelelő, alkalmazkodó, illeszkedő, adaptív energiaellátási rendszerekre van szükség. Magyarország déli megyéi, ahol 2000
