Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló határozati javaslathoz benyújtott biz... - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
768 A következő probléma, amit megállapítottunk, hogy többször utal a szerződés szövege arra, hogy ez egy élő, tehát egy folyamatosan alakuló és fejlődő szerződés. A részes felek megint csak a vitás kérdéseket vagy a kellőképpen még ki nem dolgozott , a fekete dobozokban meglévő kérdéseket egymással egyeztetve, párbeszéd útján véglegesítik. Ez megint csak az elővigyázatosság elvének a megkérdőjelezését hordozza magában. További vitás kérdésként merül fel a szerződésben a beruházási, befektetési védele mnek a kérdése. Ez összefügg az általam korábban mondottakkal is. A szerződés a beruházókat tulajdonképpen a nemzetállami joghatóságok és az európai jog fölé emeli, és így a befektetői érdekek a közjó fölé helyeződnek. Abban az esetben, ha egy befektető el őveszi a szerződést, és az alapján elindít egy eljárást, a választott bíróság pedig ugyancsak előveszi a szerződést, és azt mondja, hogy van egy utalás a WTO SPS rendszerére, amelyben az elővigyázatosság elve csak átmenetileg érvényesíthető, akkor azt mond hatja a bíróság, hogy tisztelt hölgyek és urak, ez az átmeneti időszak lejárt, és ennek megfelelően szíveskedjék a nemzeti törvényhozás ezeket a korlátozó elemeket leépíteni, és szíveskedjék a megállapított kártérítést a felperes kasszájába befizetni. Népe gészségügyi és munkajogi visszalépésre kerülhet sor mindezek következtében a nemzeti joghatóságok, az országgyűlések, parlamentek részéről. Éppen ezért a bizottság úgy határozott, hogy módosító indítványt nyújt be, amellyel az egész egyezmény elutasítását kezdeményezte, 5 igen szavazattal, 3 tartózkodás ellenében. Azt viszont meg kellett állapítanunk szomorúan, hogy a Törvényalkotási bizottság ezt a Fenntartható fejlődés bizottsága által benyújtott módosító indítványt nem támogatta. Köszönöm megtisztelő fig yelmet. (Taps.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Bencsik képviselő úr. Most a képviselői felszólalások következnek napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, Fidesz . DR. HÖRCSIK RICHÁRD ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A ma esti vitában itt ülő képviselőtársaimmal többen részt vettünk már az általános vitában, ahol egyértelművé vált, hogy az Országgyűlés egy kivételes lehetőséghez jutott az által, hogy egy nemzetközi szerződést az aláírás előtt megvizsgál. Úgy vélem, a kormány helyesen járt el a már említett 11/2016os országgyűlési határozat szellemében, amikor ezt a kérdést az Országgyűlés elé hozta. Úgy vélem, képviselőtársaim, hogy tanuls ágos és izgalmas vitát tudhatunk magunk mögött, és noha még maradhat és maradhatott nyitott kérdés, a határozati javaslat arra is lehetőséget biztosít, hogy a kormány számára a CETA megállapodás aláírásához a támogatást kifejezze. Tudjuk azt is, hogy októb er 27én lesz az aláírás napja, de már a jövő héten sor kerül azon tanácsülésre, amelyen az Unió képviselőjét hatalmazzák fel a megállapodás aláírására. Azt is tudjuk, hogy az Európai Unióban konszenzusra van szükség ebben a kérdésben, azaz mind a 28 vagy 27 tagállam kormányának egyetértésére. Tisztelt Képviselőtársaim! A rómaiak óta tudjuk, hogy a könyveknek megvan a maguk sorsa - habent sua fata libelli. Úgy érzem, hogy ez a megállapítás kicsit érvényes a nemzetközi szerződésekre is, hiszen olykor a szerz ődés által kiváltott események jóval túlmennek, jóval túlmutatnak a tartalmi rendelkezéseken. Szeretnék egy példát említeni: az EUUkrajna közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásának megtagadása az akkori ukrán elnök részéről egyenesen népfelkeléshez, politikai és kulturális váltáshoz vezetett. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, hogy a CETA is túlmutat önmagán. Egyes európai országokban a globalizációtól való félelem ebben a szerződésben testesül meg. És általános, ha végignézünk Eur ópában, hogy a polgárokat a félelem hatja át, már azokat, akik ellenzik, és nem a
