Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 3. hétfő (171. szám) - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
668 De azt láthatjuk, hogy elképesztően nagy a baj, hiszen a magáncsőd tekintetében annyira durvák a feltételek, hogy nem tud széles körben segíteni család okon, a Nemzeti Eszközkezelő még úgy sem tud elég családon segíteni, hogy elveszi az emberektől az ingatlantulajdont, és azt látjuk, hogy még a CSOK és egyéb intézkedések kapcsán is a kormányzat az aprómunkát is megspórolja, például külföldön élő és adott esetben hazacsábítható honfitársaink esetében, akik CSOKot vagy hasonló kedvezményt kívánnának igénybe venni, annyit sem tett meg ez a kormányzat, hogy az adóévet egyeztesse NagyBritanniával, tehát aki, mondjuk, ott magyar önálló vállalkozóként dolgozik, az sok esetben nem tudja a kedvezmény igénybevételéhez szükséges dokumentációt sem letenni az asztalra, így kimarad a kedvezményezettek köréből. Ezért felszólítjuk a kormányzatot, hogy avatkozzon be ezen a területen is. Mindemellett azt az áfacsökkentési tervezetet, amit jobbikos nyomásra elindítottak, igenis ki kellene terjeszteni a lakásfelújításra is, hogy legalább akinek van pénze és van tere bővíteni, adott esetben a bővebb élettérben még egy gyermeket vállalni, az megtehesse mindezt. És egész egyszer űen képtelenség arra hivatkozniuk, hogy a migrációs szorítás árnyékában ezen otthonteremtési lépéseket nem teszik meg. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kilakoltatások számának brutális felpörgése várható, a kormányzat nem vesz tudomást a társadalmiszociális katasztrófahelyzetről, éppen ezért logikus lenne minden jóhiszemű károsult számára elrendelni a kilakoltatási moratóriumot még időben, egészen addig, amíg a kormányzat a vállalt problémát meg nem oldja. De azt tökéletesen látjuk, hogy a kormányzat elszánt sága szánalmasan alacsony szinten áll ebben a kérdésben. Éppen ezért arra szólítjuk fel önöket, hogy haladéktalanul érzékeljék a problémát és kezdjenek valamit otthonteremtési téren, hiszen nem lehet a kvótareferendum árnyékában két évig politizálniuk, van nak olyan húsba vágó napi problémák, amelyek megoldása nélkül ennek az országnak az ügyeit nem lehet rendbe tenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. „Rendszerszerűvé válte a magyarországi romák diszkrimi nációja?” címmel az MSZP képviselőcsoportjából Teleki László képviselő úr jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. TELEKI LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem én teszem fel e zt a kérdést, hanem az Európa Tanács szakbizottsága, amely egy jelentést készített a magyarországi romák helyzetéről, és ő állapította meg, hogy rendszerszintűvé vált a romák diszkriminációja az országban. Ez a kérdés azért érdekes, mert nagyon sokszor azt mondják, hogy az ellenzék csak papol, mondja a magáét és az a dolga, hogy megfogalmazzon kritikákat, viszont azok soha nem építő jellegűek. Én most építő jelleggel szeretném a kormány figyelmét felhívni arra, hogy ma Magyarországon nagyon nagy a probléma. A kormány tagjai és a kormánypárti képviselők is járják a vidéket, és úgy látszik, hogy mégsem ugyanazt látjuk, amit mi látunk ellenzéki képviselőkként. Ezt azért mondom, mert ha igazán komolyan vennék azt, ami történik az országban, akkor különböző intéz kedéseket már megtettek volna. Három olyan területről szeretnék beszélni, amit egyébként a jelentés is taglal, nevezetesen: az oktatási szegregációról írt jelentésrészről két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy a speciális oktatásban lévő gyermeke k száma azért nagy és főleg a romák, de a halmozottan hátrányos helyzetű szegények családjaiból is azért kerül speciális oktatásba nagyon sok diák, mert nincs igazán az a kritériumrendszer kidolgozva, ami alapján oda kellene hogy küldjék ezeket a gyerekeke t. Tehát ebből adódóan mindenképpen a kormányzat oktatáspolitikájának el kell tudnia azt érni, hogy a speciális oktatásban részesülő gyerekek közé valóban csak azok kerüljenek, akik arra rászorultak, és ne pedig a szociális helyzete határozza meg azt, hogy odakerüle valaki, vagy nem. Tehát a tudás szintje határozza meg a speciális oktatásban való részvételnek a létét.
