Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 3. hétfő (171. szám) - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár:
666 keresztény magyarság hazai gazdasági térnyerését. Ám történelmi tény az is, hogy a Tanácsköztársaság vezetői és a kommunista diktatúra működtetői között kiemelkedő volt a zsidó származásúak aránya, ezért a világháborút túlélt generációban súlyos bizalomvesztés alakult ki a zsidósággal szemben. Emellett pedig fontos hangsúlyozni azt is, hogy kormányra kerülve, 1932. október 1jei programbeszédében kijelentette: „A zsidóságnak pedig nyíltan és őszintén azt mondom, revideáltam álláspontomat. A zsidóságnak azt a részét, amely sorsközösséget ismer el a nemzettel, éppen úgy testvérnek kívánom tekinteni, mint magyar testvéreimet.” De talán még ennél is fontosabb történelmi tény az, hogy semmilyen származási, vallási vagy egyéb alapon diszkriminatív intézkedést nem hozott, és évekkel az első zsidótörvények megszületése előtt elhunyt. Gömbös valóban első európai vezetőként találkozott Hitlerrel, ám Németország, ahogyan most, úgy akkor is Európa vezető gazdasági nagyhatalma volt, amelynek piacait szomj azta a csőd szélén álló Magyarország, különösen a magyar agrárium. A közeledés tehát elsősorban gazdasági célszerűségeken alapult, ezt pedig megerősíti az a kevesek által tudott tény, hogy Gömbös ugyanezen céloktól vezetve KeletEurópából az elsők között v ette fel a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval is. Miniszterelnöksége alatt hazánk kilábalt a válságból, és újra fejlődő pályára állt. Tisztelt Országgyűlés! Teleki Pált ma már csak egy szűk szellemi kör tartja Magyarorszá gon a holokauszthoz vezető út kikövezőjének, ám egymásfél évtizeddel ezelőtt ez még egyáltalán nem így volt. Magam őszintén remélem, hogy hazánkat a gazdasági világválságból kivezető, országunk függetlenségét, nemzetünk gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedését politizálása alaptételének tekintő és a nemzeti önérdeket, nemzeti öncélúságot hangsúlyozó egykori miniszterelnök történelmi szerepének újraértékelése is hamarosan elkezdődhet majd. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ugyanis úgy gondolja, hog y nemzeti emlékezetünkben vitéz jákfai Gömbös Gyula helye a legnagyobb magyar államférfiak között van. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Kérdezem, válasz vane. (Jelzésre:) Igen. A kormány nevében Vargha Tamás államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Parancsoljon! VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a két világháború közötti Magyarország történe lmének meghatározó politikusai között foglal helyet vitéz jákfai Gömbös Gyula, aki rövid katonai pályafutás után, kilépve a haderőből, politikai pályára lépett. Életének, politikusi működésének biografikus igényű feldolgozása részben már megtörtént, kormán yának, külpolitikai tevékenységének, illetve az általa vezetett párt, pártok programjainak bemutatása úgyszintén. Tényleges katonai pályája igen rövid volt. 1912 októberében kezdte tanulmányait a bécsi császári és királyi hadiiskolán, és 1914ben befejezte azt. Ezt követően különböző beosztásokban teljesített szolgálatot a közös haderőben, illetve a Magyar Királyi Honvédségben. A világháború során elnyerte a harmadosztályú katonai érdemkeresztet a hadi díszítményekkel és kardokkal, három ízben tüntették ki az ezüst katonai érdeméremmel, a katonai érdemkereszt szalagján kétszer a kardokkal, egy alkalommal érdemelte ki a bronz katonai érdemérmet, a katonai érdemkereszt szalagján a kardokkal, és megkapta a Károlycsapatkeresztet is. 1919. május 31től hadügyi á llamtitkári tisztet vállalt, majd 1920. június 1jével, kiválva a tényleges szolgálatból, végleg a politikusi pálya mellett döntött. Ez a pályafutás, a politikai pályafutás elválaszthatatlan a két világháború közötti magyar történelem egészének megítélését ől. Országgyűlési képviselőként, honvédelmi miniszterként és miniszterelnökként sokat tett az ország gazdasági és katonai értelemben vett fejlődéséért, amelynek következtében Magyarország gazdasága 1920 és ’38 között felzárkózott Európa középmezőnyéhez. De tevékenysége természetesen nem korlátozódott a hadügyminiszterségre és a hadsereg
