Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 3. hétfő (171. szám) - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
663 megszüntetik. Így elmondhatjuk, hog y a kormány jó úton jár, és a magyar reformok ezen a területen is működnek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Gyöngyösi Márton képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Német egység napja: falak hel yett hidakat KözépEurópába!” címmel jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. (16.00) GYÖNGYÖSI MÁRTON ( Jobbik ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Ma, október 3án egy Magyarországgal szoros, baráti kapcsolatokat áp oló állam, Németország nemzeti ünnepére és annak határon átívelő üzenetére szeretném felhívni a figyelmet, egyúttal pedig a Jobbik nevében gratulálni szeretnék a német nemzetnek és a Német Szövetségi Köztársaságnak a mai évfordulóhoz. Huszonhat évvel ezelő tt, 1990. október 3án vonták fel először a Német Szövetségi Köztársaság zászlaját a berlini Bundestag épülete előtt, betetőzve ezzel a második világháború utáni megosztottság eredményeként létrejövő két német állam közjogi egyesülését és elkezdve egy új, közös építkezést. Huszonhat éve Németország minden október 3án megemlékezik a német egység napjáról, mellyel nemcsak a németség történelmének egyik legszomorúbb időszakát sikerült lezárni, de meggyőződésem, hogy a berlini fal leomlása és a mesterségesen s zétszakított két Németország egyesülése a világ számára is a hidegháború végső lezárását jelentette. Mi, magyarok a német néppel voltunk a szétszakítottság pillanataiban is, hiszen a mi nyugati határainkat is ugyanaz a vasfüggöny zá rta le, amely Németországban és Berlinben családokat, barátokat szakított el egymástól évtizedeken keresztül. Mi ezekben a nehéz időkben is barátként tekintettünk a német népre. Amikor pedig eljött az idő, Magyarország tevőlegesen is hozzájárult a vasfüggö ny lebontásához. Büszkék vagyunk arra, hogy ezzel nemcsak a megosztott Európa részeit elválasztó falak leomlásához járulhattunk hozzá, de Németország újraegyesítésében is érdemeket szerezhettünk. Németország és a német nép pedig értékelte akkori erőfeszíté seinket, és az akkori események ma, huszonhat év után is élnek mindkét nemzet emlékeiben, szilárd alapot adva a németmagyar kétoldalú kapcsolatok minél harmonikusabb fejlődésének. Örülünk annak, hogy miközben Magyarország akkor maga is egy rendszerváltás nehézségeivel nézett szembe, segíthetett az egységre vágyó németeknek, majd alig pár hónappal később már mint két szabad állam kezdhettük meg együttműködésünket. Mindez persze nem jöhetett volna létre annak a sok német embernek, vezetőnek a munkája nélkül, akik hittek a német egységben, és hittek abban, hogy a zsarnoki hatalommal ránk kényszerített megosztottságnak egyszer vége szakad. Szeretném ezúton is megragadni az alkalmat, hogy külön kiemeljem a néhai Helmuth Kohl német kancellár munkásságát, akinek i rányításával a két német állam egyesülése egy sikeres történelmi korszak kezdetévé válhatott abban az időszakban, amikor Európa más részein nem sikerült a változásokat az emberek javára fordítani. Németország egyesült és Európa stabilitásának egyik garanci ájává vált azokban a kilencvenes években, amikor sok országban a stabilitás csak távoli ábrándnak tűnt. Azóta huszonhat év telt el, és bár nyomokban néha még felsejlik az egykori megosztottság távoli emléke Németország keleti és nyugati területei között, b átran kimondhatjuk, hogy a német egység a múlt század végének egyik egyértelmű sikertörténete. Ez a német nép érdeme, mely bátran és joggal lehet büszke a mögöttünk álló évek sikereire. A XX. század sajnos az embereket elválasztó falak, kerítések századává vált. Bízunk benne, hogy a XXI. század a hídépítés századává válik, ahogy azt a német nemzeti ünnep idei házigazdája, Szászország is szorgalmazza az idei év „Hidakat építeni” mottójával. Úgy gondolom, hogy ez az üzenet KözépEurópában ma talán mindennél a ktuálisabb és fontosabb.
