Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
564 megfelelő kompenzációt biztosító hatékony jog orvoslat bevezetését. A folyamatban lévő hasonló ügyek tekintetében a bíróság a vizsgálatot nem függesztette fel. Az ítélet végrehajtását az Európai Tanács miniszteri bizottsága a kormány által benyújtott cselekvési terv alapján ellenőrzi. A cselekvési ter v 2015. december 9én került megküldésre az Európa Tanácsnak. A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a magyar cselekvési tervben vállalt, börtönzsúfoltság felszámolására szolgáló férőhelybővítési programot kiegészítve a jogalkotás eszközeivel is segítse a probléma kezelését, és megteremtse a bíróság ítéletében meghatározott hatékony jogorvoslati rendszert. Mindenképpen fontosnak tartom megemlíteni, hogy Magyarország nem az egyetlen Európában, amelynek szembe kell néznie a börtönzsúfoltságból eredő nehézsé gekkel, és az egyezménysértés következményeként a bíróság elmarasztaló, kártérítésre kötelező döntéseivel, így például Olaszországgal és Oroszországgal szemben szintén vezető ítéletet hoztak, de Bulgáriával, Görögországgal, Lengyelországgal és Romániával s zemben is születtek elmarasztaló ítéletek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatában kiemelte, hogy a szabadságvesztés időtartamának jelentős csökkentése megfelelő jóvátétel lehet. Egy ilyen típusú jóvátétel azonban nem szolgálná azokat a büntetőpolit ikai célokat, amelyek mellett a kormányzat már 2010ben határozottan elkötelezte magát, vagyis a közbiztonság megerősítését és a törvénytisztelő emberek védelmét. A reintegrációs őrizet viszont, amikor az elítélt kontrollált körülmények között tölti a szab adságvesztésből hátralévő időt a számára kijelölt lakásban, már olyan garanciális szabályokkal övezett jogintézmény, amelynek révén a zsúfoltság csökkenthető, de nem a közbiztonság rovására. A törvényjavaslat ennek tükrében a reintegrációs őrizet alkalmazh atóságát kiterjeszti mind a személyi kört, mind annak időtartamát illetően. A módosítás értelmében már nemcsak az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltekre, hanem valamennyi gondatlanul elkövetett bűncselekmény miatt elítéltre, illetve a v isszaesőnek nem minősülő bűnismétlőkre is kiterjedne. Másrészt a reintegrációs őrizetben töltendő időt a bűnösség fokától függően és hosszabb tartammal határozza meg, szándékosság esetén a korábbi hat hónapi időtartamot tíz hónapra, míg a gondatlan elkövet ő esetén egy évre emeli fel. A bíróság által megjelölt megelőző jogorvoslatként a büntetésvégrehajtásról szóló törvénybe egy új jogintézmény kerül, az egyezménysértő elhelyezési körülmények miatti panasz benyújtásának lehetősége a büntetésvégrehajtási in tézet parancsnokához. A panasz alapján az intézet parancsnoka az elhelyezési körülmények javítása vagy ellensúlyozása érdekében a lehetőségekhez mérten megteszi a szükséges intézkedéseket. Indokolt esetben akár a fogvatartott átszállítását is kezdeményezhe ti, amiről az aktuális telítettségi mutatók alapján a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága dönt. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A börtönfejlesztések előrehaladtával már reálisan számolni lehet majd azz al, hogy lesz olyan kapacitással rendelkező büntetésvégrehajtási intézet, ahová a fogvatartott kapcsolattartási jogának sérelme nélkül átszállítható. Ha az átszállítás sértené a fogvatartott kapcsolattartási jogát, az erről hozott határozat bírósági felül vizsgálata kezdeményezhető. Végül az egyezménysértő helyzet felszámolását célzó módosítások központi eleme a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti jogsérelemmel arányban álló, hatékony kompenzációt biztosító hazai kártalanítási eljárás bevezetése. Az új k ártalanítási eljárást szintén a büntetésvégrehajtásról szóló törvénybe építi be a javaslat, kiegészítve a büntetésvégrehajtási bírói eljárások körét. A büntetésvégrehajtási bíró független, pártatlan szervként bírálhatja el a kártalanítási igényt egysz erű eljárás keretében, és így rövid határidővel sor kerülhet a sérelem orvoslására. A kártalanítás minden olyan napra jár, amelyet a fogvatartott az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között töltött. Kártalanítás iránti igény az alapvető jogoka t sértő elhelyezés megszűnésétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.
